A TAKARMÁNYOZÁS ÉS AZ IMMUNRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEINEK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TEHENEK TŐGYGYULLADÁSÁRA 

Szerzők:  Vigh Szabolcs – Kazai Diána Cím: A TAKARMÁNYOZÁS ÉS AZ IMMUNRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEINEK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TEHENEK TŐGYGYULLADÁSÁRA  DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.2.33 Megjelent: 2026 Letöltés / Download

ÖSSZEFOGLALÁS

A tejhasznú szarvasmarhák egészségi állapotát és termelési teljesítményét alapvetően befolyásolja a takarmány beltartalmi értéke, különösen a tömegtakarmányok minősége. A vizsgálatok alátámasztották, hogy a nem megfelelő energiaellátottság, valamint a takarmányozási hibák következtében kialakuló anyagcserezavarok közvetlen hatással lehetnek a tőgy egészségi állapotára és a tej szomatikus sejtszámának alakulására. Az adatelemzések alapján egyértelmű összefüggés mutatkozott az energiahiány, a megemelkedett karbamidszint, a tőgygyulladásos esetek, valamint a szomatikus sejtszám értékei között. Az energiaellátottság hiánya különösen az ellés utáni időszakban jelentős kockázati tényező, mivel ebben az időszakban a tehenek immunrendszere gyengül, így fogékonyabbá válnak a különböző fertőzésekkel szemben. A gyakori tőgygyulladások nem csupán egészségügyi kockázatot jelentenek, de jelentős gazdasági veszteségekhez is vezetnek, mind a kieső tejtermelés, mind a megnövekedett kezelési költségek révén. A kutatás során megfigyelt tendenciák szerint a masztitisz előfordulása legnagyobb arányban az első laktációs teheneknél volt kimutatható (58,8%). A laktáció előrehaladtával ez az arány csökkent, ugyanakkor a három vagy annál több laktációval rendelkező egyedeknél a megbetegedett tehenek átlagos laktációs napja jóval alacsonyabbnak bizonyult (66 nap), ami arra utal, hogy a betegség korai stádiumban jelentkezik. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a frissen ellett tehenek a legérzékenyebbek az energiahiányból adódó immunrendszeri gyengülésre és a tőgygyulladások kialakulására. Kiemelendő továbbá, hogy a vizsgált állományban a Prothotheca zopfii nevű algás eredetű kórokozó volt a leggyakoribb és a legnagyobb károkat okozó ágens. Leginkább a nagy tejtermelésű (>30 kg/nap) és a többlaktációs állatokat érintette, ahol magas szomatikus sejtszámmal párosult a kórokozó jelenléte. Mindez megerősíti, hogy a takarmányozás, az állattartási körülmények, valamint a fejéstechnológia fejlesztése elengedhetetlen a fertőzések visszaszorítása és az állomány egészségének megőrzése érdekében.

KULCSSZAVAK

szarvasmarha, masztitisz, szomatikus sejtszám, takarmányozás

IRODALOM

Balatoni, M., Keting, F. (1981). Tejipari kézikönyv. Mezőgazdasági kiadó. Budapest, 73-74.

Blaskó B. (2011). World importance and present tendencies of dairy sector. APSTRACT: Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 05(3-4), 119-124.
https://doi.org/10.22004/ag.econ.104683

Forgó, I., Barna, S., Tóth, Cs., Vágvölgyi S. (2009). A gyepgazdálkodás problémái, természetvédelem vagy gazdálkodás. Gyepgazdálkodási Közlemények 7: 31–34. 
https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10269

Funk, D.A., Freeman, A. E., Berger P.J. (1982). Environmental and physiological factors affecting mastitis at drying of and postcalving. J. Dairy Sci., 65(8), 1258-1268. 
https://doi.org/10.3168/jds.s0022-0302(82)82339-4 

Halász, J. L., Szathmáry, M., Tóth, M. D., Dinya, Z., & Balázsy, S. (2008). Effect of pollution in the fatty acid composition of soil Bacillus strains. Cereal Research Communications, 36(Suppl.), 1827–1830.

Halász, J. L., Balázsy, S., Kolesnyk, A., & Krausz, E. (2012). The metal uptake of plants on the landfill sites in Bereg County. Studia Universitatis “Vasile Goldiş”, Seria Ştiinţele Vieţii, 22(2), 217–223.

Hocevar, J. (1993). Somatic cell count as a total for detecing subclinical mastitis in cows kept in stables. Prvi Slovenski Veteinarski Kongres.Portoroz,18-20 November, 1993.(1), 71-76. 

Holló, I., Márkó J., Stefler, J., Wolf, Gy. (1996). Állattenyésztés 4.  Szarvasmarha tenyésztés Tejgazdaságtan.  Agrárszakoktatási Intézet, Budapest, 178-179, 184-185. 

Huszenicza, Gy., Albert, M. (2000). A különböző mikrobák okozta Tőgygyulladások In: Simon F.-Szita G.- Merényi I.: Tőgyegészség és tehéntej minőség, Budapest, Mezőgazda Kiadó, 187-214. 

LeBlanc, S. (2010): Monitoring metabolic health of dairy cattle in the transition period.  Journal of Reproduction and Development, 56 (suppl.). 29–35. 
https://doi.org/10.1262/jrd.1056S29

Markói, B.(szerk.) (1986). Állategészségügyi és higiéniai ismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest,1-820. 

Márkus, G. (2001). Tejelő tehenek tőgygyulladása II. Mezőhír, 10. 

Merényi, I., Lengyel, Z. (1996). Tejgazdasági kézikönyv, Budapest 116- 134

Ózsvári, L. (2003). A tőgygyulladásról számokban Magyar Mezőgazdaság 58(38) 22-23, 2.

Salsberg, E., Meek, A. H., Martin, S. W. (1985). Somatic cell counts  Associated factors and relationship to production. Can. J. Comp. Med. Ottawa, Ont., 48(3) 251-257. 
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/6478296/

Shutz, M.M., Van Raden, P.M., Wiggans G.R. (1994). Genetic Variation in Lactation Means of Somatic Cell Scores for Six Breeds of Dairy Cattle Journal of Dairy Science.Volume 77(1) 284-293. 
https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(94)76953-8

Simon, F., Szita, G., Merényi, I. (2000). Tőgyegészség és tehéntej minőség. Mezőgazda kiadó, Budapest, 1-316. 

Tóth, A. (2005). Útmutató a szárazon állás időszakának megszervezésére. Holstein Magazin. II. évf, 54-57.

Unger, A. (1996). A nyers tej korszerű minősítésének tudományos megalapozása, gyakorlati bevezetés és a minőség alakulása Magyarországon. Egyetemi doktori értekezés. Pannon ATE, Mosonmagyaróvár, 1-135. 

Unger, A. (1993). Tejtermelési és tejhigiéniai ismerete. Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kiadványa, Mosonmagyaróvár, 1-32. 

Vahid, Y., Kóbori, J. (2003). Korszerű Tejtermelés és Feldolgozás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 57-60. 

Internet   1: https://dairy.osu.edu/newsletter/buckeye-dairy-news/volume-12-issue-4/e…

Internet 2: https://www.agproud.com/articles/28109-metabolic-factors-affecting-the-…