EGY NATURA 2000-ES GYEP ÁLLATELTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA
 |
Szerzők: Cím: EGY NATURA 2000-ES GYEP ÁLLATELTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.2.30 Megjelent: 2026 |
ÖSSZEFOGLALÁS
Vizsgálatunk célja egy Natura 2000 hálózathoz tartozó, Sajóvámos (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) határában található, magángazdaság által hasznosított 14,4 hektáros gyepterület állateltartó képességének, mezőgazdasági és természetvédelmi értékének komplex felmérése volt. A gyepet magyar merinó és magyar racka juhokból álló, 210 egyedes állomány hasznosítja szabad, pásztoroló legeltetéssel. A 2023-as és 2024-es tenyészidőszakban végzett botanikai felvételezés és vágási próbák alapján megállapítottuk, hogy a mintaterületen 29 növényfaj fordul elő, a Nagy-féle (2003) módszerrel számított mezőgazdasági érték 6,09, ami gyenge, csekély értékű kategóriának felel meg. A degradációra utaló fajok száma (20 db) és borítottsága (77%) jelentős, a Borhidi-féle (1993) természetességi mutató alapján a gyep közepes természetességűnek minősül (185 pont). Ezzel szemben az állateltartó képesség számítása szerint a jelenlegi 14 juh/ha legelőterhelés mindkét vizsgált évben összhangban volt a gyep tényleges eltartóképességével, a gyepprodukció megfelelő volt. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a Natura 2000 szabályozás által korlátozott agrotechnikai beavatkozások (öntözés, tápanyag-utánpótlás, gyomirtás, felülvetés) hiánya hosszú távon a gyep állapotának további romlásához vezethet, annak ellenére, hogy a jelenlegi legeltetési intenzitás fenntartható.
KULCSSZAVAK
Natura 2000, gyepgazdálkodás, állateltartó képesség, mezőgazdasági érték, természetvédelmi érték, legeltetés
IRODALOM
Balázy F.: 1960. A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Barcsák Z., Baskay-Tóth B., Prieger K.: 1978. Gyeptermesztés és -hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Borhidi A.: 1993. A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM-JPTE, Pécs, 3–93. p.
Braun-Blanquet, J.: 1964. Pflanzensociologie. Grundzüge der Vegetationskunde. 2. Aufl. Springer-Verlag, Wien.
Csízi I.: 2003. Parlag gyepek javítása. Gyepgazdálkodási közlemények 1, 43. p.
Csorba P.: 2021. Magyarország kistájai. Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, Debrecen. 72–73. p.
Dér F., Fábián T., Hoffmann R., Speiser F., Tóth T.: 2007. Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest-Keszthely, 62. p.
Ferencz G.: 1999. Vízszállítás a talajvízből a gyökérzónába. In: Nagy G. – Vinczeffy I. (szerk.): Agroökológia – Gyep – Vidékfejlesztés, 73–77. DATE Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen.
Forgó I.: 2009. Gyepgazdálkodás. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza.
Halász, J. L., Balázsy, S., Kolesnyk, A., Krausz, E.: 2012. The metal uptake of plants on the landfill sites in Bereg County. Studia Universitatis Vasile Goldis Arad – Seria Stiintele Vietii (Life Sciences Series), 22(2), 217–223. p.
Halász, J. L., Szathmáry, M., Tóth, M. D., Dinya, Z., Balázsy, S.: 2008. Effect of pollution in the fatty acid composition of soil Bacillus strains. Cereal Research Communications, 36(S), 1827–1830. p.
Haraszthy L.: 2013. Értékőrző gazdálkodás Natura 2000 területen. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, 29, 41. p.
Hortobágyi T. (szerk.:) 1968. Növényhatározó II. Harasztok-virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest.
Huzsvai L.: 2005. Az Észak-alföldi régió agroökológiai adottságai. In: Baranyi B. (szerk.): Közelítések, 163–175. MTA Regionális Kutatások Központja, Debrecen.
Kachler J., Benra F., Bolliger R., Isaac R., Bonn A., Felipe-Lucia R. M.: 2023. Can we have it all? The role of grassland conservation in supporting forage production and plant diversity. Landscape Ecology 38, 4456. https://doi.org/10.1007/s10980-023-01729-4
Kakuk T., Schmidt J.: 1988. Takarmányozástan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 429–442. p.
Kovácsné K. N., Posta J., Tóth K., Radócz Sz., Béri B.: 2018. Extenzív és intenzív húsmarha fajták legelésének a hatása szikes gyepek növényzetére. Természetvédelmi Közlemények 24, 120–121. p. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.114
Kovácsné K. N., Tóth K., Radócz Sz., Béri B.: 2017. Különböző szarvasmarha fajták legeltetésének hatása hortobágyi mélyfekvésű legelők botanikai összetételére. Agrártudományi közlemények 73, 57–62. p.
Magyar I. E., Szemán L.: 2004. Mezőgazdasági érték vizsgálata telepített extenzív gyepeken. Gyepgazdálkodási közlemények 2, 29–30. p. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10460
Máthé I., Kovács M.: 1960. Vegetationstudien im Mátragebirge. Acta Botanica Hungarica 6 (3–4), 343–382. p.
Mucsi I.: 1994. A juh és a legelő korszerű kapcsolata. In: Nagy G. (szerk.): A gyepgazdálkodás az állattartás szolgálatában, 176–179. DATE Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen.
Nagy G.: 2003. A gyepterületek mezőgazdasági értékének meghatározása. In: Jávor A. (szerk.): Legeltetéses állattartást!, 271–279. DEATC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, MTA Agrártudományok Osztály, Debrecen.
Nagy Z., Szente K., Tuba Z.: 2007. Gyepvegetáció akklimatizációja emelt légköri szén-dioxid-koncentrációhoz. Magyar Tudomány 2007/10, 1258–1265. p.
Penksza K., Viszló L., Szentes Sz., Stilling F., Fűrész A.: 2022. Telepített és felújított gyepek, parlagok összehasonlító botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálata. AWETH 18 (2), 126–144. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2022.2.126
Rezneki R.: 2019. Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója, Gazdálkodás Natura 2000 gyepterületeken, 11–55.
Sallai–Harcsa M.: 2015. Gyepalkotók faji összetételének alakulása adott ökológiai és gazdálkodási tényezők hatására. Doktori értekezlet, Gödöllő, 5.
Sándor I.: 2009. A juhok legeltetésének szerepe a természetvédelemben. Gyepgazdálkodási közlemények 7, 95–96. p.
Simon T.: 1988. A hazai edényes flóra természetvédelmi értékbesorolása. Abstracta Botanica 12, 1–23. p.
Simon T.: 1992. A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 201–825. p.
Simon T.: 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Soó, R.: 1960. Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi beosztása. MTA Biológiai Csoportjának Közleménye 4 (1–2), 43–82. p.
Soó R.: 1964–1980. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szász G.: 2002. A klimatikus természeti erőforrások hasznosulása a hazai növénytermesztésben. In: Jávor A. (szerk.): DATE Közlemények 9, 101–106. p. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Szentes Sz., Bajnok M., Wagenhoffer Zs., Lepossa A., Pólyáné H. B., Tasi J.: 2024. A gyep és néhány hozzá kapcsolódó fogalom meghatározása, Gyepgazdálkodási fogalomtár 1. rész. Gyepgazdálkodási közlemények, 39–41. p. https://doi.org/10.55725/gygk/2024/22/1/14266
Szűcsné P. J.: 1992. A telepített legelő állateltartó képessége. In: Vinczeffy I. (szerk.): Természetes állattartás 2, 217–225. p. DATE, Debrecen.
Tasi J., Bajnok M., Halász A., Szabó F., Harkányiné Székely Zs., Láng V.: 2014. Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei. Gyepgazdálkodási közlemények 2014 (1–2), 57–64. p https://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9770
Tasi J.: 2010. Gyepgazdálkodás. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem, Gödöllő.
Tóth S.: 2010. A gyephasznosítás klasszikus és korszerű elvei, technológiái, eszközei. Gyepgazdálkodási közlemények 2, 65–66. p.
Török P., Tóthmérész B.: 2013. Gyeptelepítés elmélete és gyakorlata az ökológiai szemléletű gazdálkodásban. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Fót, 9, 20. p.
Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B.: 2012. Is regular mowing the most appropriate and cost-effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora, 303. https://doi.org/10.1016/j.flora.2012.02.003
Varga I.: 2023. Future Direction to Support the Management of Protected and Natura 2000 Grasslands, Results-based Payments. CEEweb for Biodiversity, Budapest, 4–5. p.
Vigh Sz., Cziáky Z., Sinka L. T., Pribac C., Moş L., Turcuş V., Reményik J., Máthé E.: 2017. Comparative chemomapping of phytoconstituents from different extracts of globe artichoke – Cynara scolymus L. Studia Universitatis Babeș-Bolyai Chemia 62 (2), 125–143. p. https://doi.org/10.24193/subbchem.2017.2.10
Vinczeffy I.: 1990. A gyep állateltartó képessége. Az állattenyésztés fejlesztéséért, Debrecen, 134–143. p.
Vinczeffy I.: 1993. Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Viszló L.: 2012. Természetkímélő gyepgazdálkodás. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, 35–38. p.