DERÍTŐKEZELÉS HATÁSA PARADICSOMBOGYÓK TÁROLÁS ALATTI VÍZVESZTÉSÉRE 

 

Szerzők: 
Irinyiné Oláh Katalin – Sipos Tamás – Tarekné Tilistyák Judit

Cím: DERÍTŐKEZELÉS HATÁSA PARADICSOMBOGYÓK TÁROLÁS ALATTI VÍZVESZTÉSÉRE 

DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.2.12

Megjelent: 2026

Letöltés / Download

ÖSSZEFOGLALÁS

Korunk mezőgazdaságának megoldandó feladata a növényok oly módon történő tápanyag ellátása, mely talajaink állapotát is kedvezően befolyásolja. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlat előnyben részesíti a természetes eredetű anyagok használatát - a növényvédelemben és a tápanyagellátásban is - a szintetikus anyagokkal szemben. Számos alternatív lehetőség áll rendelkezésre, köztük az istállótrágya és annak feldolgozott formái, a gilisztahumusz, a zöldtrágya növények, vagy akár az élelmiszeripari melléktermékek. A Nyíregyházi Egyetemen 2022-ben beállított kísérletünkben különböző derítő dózisok (K: kezeletlen kontrol, D2: 2kg/ha, D3: 3 kg/ha) hatását vizsgáltuk paradicsom tesztnövényen szabadföldi kisparcellás körülmények között. Vizsgált fajták: Salus, Mobil. A termésmennyiség eredményeit 2024-ben közöltük. Jelen publikációban az eltérő derítő dózisokkal kezelt növények bogyóinak tárolás alatti viselkedését, vízvesztésének eredményeit, illetve a bogyóméret és tárolás közbeni tömegveszteség összefüggéseit ismertetjük. Eredményeink alapján megállapítható, a derítő kisebb dózisával (D2) kezelt növények bogyóinak tárolás alatti vízvesztése kisebb volt, mint a kontrol (K) esetében. A nagyobb dózisú (D3) kezelés kedvezőtlenül hatott a termések párologtatására, a tömegvesztés minden esetben meghaladta a kontrol értéket. Megállapítást nyert, hogy Salus 40 gramm alatti bogyói kezeléstől függetlenül a tárolás alatt többet veszítettek tömegükből, mint a nagyobb méretű termések. Ennek az az oka, hogy a kisebb bogyók nagyobb fajlagos felülettel rendelkeznek, így tömegükhöz képest a nagyobb bőrfelületen több vizet párologtatnak el.

 

KULCSSZAVAK

paradicsom (Lycopersicum esculentum L.), derítő, tárolás, vízvesztés

IRODALOM

Alzamili, K. (2025). Activated carbon: production technologies, surface chemistry, and chemical engineering applications. International Journal of Applied Sciences and Technology 4(7). 206-227.

Anim, A. O., Lutterodt, H. E., Ofori, C. W., Boateng, I. O., Bonsu, J. A., Ankar-Brewoo, G. M., ... & Annan, R. A. (2025). The impact of agricultural practices on food composition–A systematic review. Journal of Food Composition and Analysis, 108388. 
https://doi.org/10.1016/j.jfca.2025.108388

Arias-Estévez, M., López-Periago, E., Nóvoa-Muñoz, J. C., Torrado-Agrasar, A., & Simal-Gándara, J. (2007). Treatment of an acid soil with bentonite used for wine fining: effects on soil properties and the growth of Lolium multiflorum. Journal of agricultural and food chemistry, 55(18), 7541-7546. https://doi.org/10.1021/jf070837e

Bramlage, W. J., & Weis, S. A. (2004). Postharvest fruit quality and storage life in relation to mineral nutrients. New York Fruit Quarterly, 12(2), 11-12.

Bulátkó, A. (2019). Aktív szenek a víztisztításban. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Csabai, J. – Braun, B. – Hörcsik, Zs. T. – Kolesznyk, A. - Irinyiné Oláh, K.: 2022. Alternatív trágyaszerek és szerkezetjavító anyagok hatása, a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira.[In: Bujdosó, Z. (szerk.) XVIII. Nemzetközi Tudományos Napok [18th International Scientific Days: A „Zöld Megállapodás” – Kihívások és lehetőségek] Gyöngyös, Magyarország : Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campus. pp. 122-128. , 7 p.

Guerrero, M. J., Herrera, J. G. Á., & Fischer, G. (2024). Effect of calcium on fruit quality: a review. Agronomía Colombiana, 42(1), 7. 
https://doi.org/10.15446/agron.colomb.v42n1.112026

Halasz, J. L., Balázsy, S., Kolesnyk, A., & Krausz, E. (2012). The metal uptake of plants on the landfill sites in Bereg County. Studia Universitatis Vasile Goldis Seria Stiintele Vietii (Life Sciences Series), 22(2), 217.

Imas, P. (2024). Improving the Organoleptic Properties of Crops with Potassium. https://icl-growingsolutions.com/agriculture/knowledge-hub/fresh-flavor…

Kandemir, K., Piskin, E., Xiao, J., Tomas, M., & Capanoglu, E. (2022). Fruit juice industry wastes as a source of bioactives. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 70(23), 6805-6832. https://doi.org/10.1021/acs.jafc.2c00756

Kátai, J., Jakab, A., Sándor, Z., Zsuposné Oláh, Á., & Tállai, M. (2011). Effect of bentonite and zeolite on an acidic sandy soil. Agrokémia és Talajtan, 60(1), 203-218. https://doi.org/10.1556/agrokem.60.2011.1.15

Krajnyák, E. K., Szabó, B., Csabai, J., Hörcsik, Z. T., Makszim Györgyné Nagy, T., Györgyi, G., ... & Pepó, P. (2023). Investigation of the effect of sowing time on one of the key crops of sustainable land use, the hairy vetch (Vicia villosa roth.): growth indicators and yield elements in Nyírség region of east Hungary. South-Western Journal of Horticulture Biology & Environment, 14(1), 14.

Mi, J., Gregorich, E. G., Xu, S., McLaughlin, N. B., Ma, B., & Liu, J. (2021). Changes in soil biochemical properties following application of bentonite as a soil amendment. European journal of soil biology, 102, 103251. 
https://doi.org/10.1016/j.ejsobi.2020.103251

Saviozzi, A., Levi-Minzi, R., Riffaldi, R., & Cardelli, R. (1994). Suitability of a winery-sludge as soil amendment. Bioresource technology, 49(2), 173-178.
https://doi.org/10.1016/0960-8524(94)90081-7

Shirvani, A., Mirzaaghaei, M., & Goli, S. A. H. (2023). Application of natural fining agents to clarify fruit juices. Comprehensive reviews in food science and food safety, 22(6), 4190–4216. 
https://doi.org/10.1111/1541-4337.13207

Tadda, M. A., Ahsan, A., Shitu, A., ElSergany, M., Arunkumar, T., Jose, B., & Daud, N. N. (2016). A review on activated carbon: process, application and prospects. Journal of Advanced Civil Engineering Practice and Research, 2(1), 7-13.

Tóth, C., Pilik, G. G., Oláh, K. I., & Tóth, B. (2025). The Effect of Alternative Nutrient Supplements on Histological Traits and Postharvest Water Loss in Pepper Fruit. Horticulturae, 11(9), 1113. https://doi.org/10.3390/horticulturae11091113

Vágvölgyi S. – Kosztyuné K. E.: 2025. Savanyú homoktalajok fenntartható hasznosításának agronómiai kihívásai a környezeti változások tükrében. In: Csajbók, József (szerk.) Kihívások és megoldások a szántóföldi növénytermesztésben: Prof. Dr. Pepó Péter 70 éves Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (2025) 330 p. pp. 222-227., 6 p

[1] https://zkivetomag.hu/paradicsom/49-mobil-1g.html
[2] https://www.kertabc.hu/zoldsegmagok/paradicsom/paradicsom-hossz%C3%BA/p…