A KUKORICATERMÉS ALAKULÁSA A WESTSIK-FÉLE VETÉSFORGÓ TARTAMKÍSÉRLETBEN
 |
Szerzők: Cím: A KUKORICATERMÉS ALAKULÁSA A WESTSIK-FÉLE VETÉSFORGÓ TARTAMKÍSÉRLETBEN DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.2.09 Megjelent: 2026 |
ÖSSZEFOGLALÁS
A kukorica tápanyagigényes növény. A megfelelő fejlődéséhez szükséges tápanyagok biztosítása nagyobb feladat egy alacsony humusztartalmú, savanyú kémhatású homoktalajon, mint egy humuszban gazdag, középkötött vályogtalajon. Publikációnkban elemeztük, hogy a nyírségi homoktalajon milyen kukoricatermést lehet elérni különböző trágyázású vetésforgó rendszerekben. Vizsgáltuk az összefüggéseket a kukorica magassága, termése, terméselemei és a talaj kémhatása, humusztartalma, AL-oldható P2O5 és K2O tartalma között. A vizsgálatokat a Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben végeztük, mely a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet területén helyezkedik el (GPS: 47,978699, 21,702075). Talaja alacsony humusztartalmú (0,5 1%), savanyú kémhatású (pHKCl 3,88 5,15), laza homoktalaj. A tápanyagok utánpótlása szalma-, istálló- és zöldtrágyázással és NPK műtrágyázással történik. A kísérlet 15 vetésforgót foglal magába. A vetésforgó kísérletekben termesztett kukoricafajta a korai érésű SY Torino volt (FAO 340-360).
A kukoricanövények magasabbak voltak istállótrágyázás hatására, mint szalma-, vagy zöldtrágyázás hatására. A NPK műtrágya elsősorban a szalmatrágyás és a másodvetésű zöldtrágyás kombinációban növelte jelentősen a növények magasságát. A kukoricatermés egyaránt jelentősen nagyobb volt az istállótrágyás és a másodvetésű zöldtrágyás kezelésekben, mint a szalmatrágyás kezelésben. A NPK műtrágya termésnövelő hatása a különböző szervestrágyázási módok esetében eltérő volt. A legnagyobb termésnövekedés az erjesztett szalmatrágya és NPK műtrágya kombinációjában keletkezett. A kukoricatermés sokkal jobban függött a kukoricacsövek hosszától és a szemek tömegétől, mint a növények magasságától. A kukorica jobban fejlődött, magasabbra növekedett, nagyobb termést adott azokban a vetésforgó kísérletekben, melyekben nagyobb volt a talaj humusztartalma és a felvehető foszfortartalma. A kukoricatermés és a talaj felvehető káliumtartalma között lazább volt a kapcsolat, mint a termés és a felvehető foszfortartalom között.
KULCSSZAVAK
homoktalaj, szerves trágyázás, NPK műtrágyázás, kukorica terméselemek, talajkémiai tulajdonságok
IRODALOM
Antal, J. (1999). A szántóföldi növények trágyázása. In: Tápanyag-gazdálkodás. Szerk. Füleky, Gy. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 295-366.
Bekeko, Z. (2014). Effect of enriched farmyard manure and inorganic fertilizers on grain yield and harvest index of hybrid maize (bh-140) at Chiro, eastern Ethiopia. African Journal of Agricultural Research, 9(7), 663 669. https://doi.org/10.5897/AJAR12.2241
Berzsenyi, Z. (2009). A nitrogén műtrágyázás hatásának vizsgálata a kukorica (Zea mays L) hibridek növekedésére Richards-függvénnyel. Növénytermelés, 58(2) 5 21.
https://doi.org/10.1556/novenyterm.58.2009.2.1
Gao, X., He, Y., Chen, Y., & Wang, M. (2024). Leguminous green manure amendments improve maize yield by increasing N and P fertilizer use efficiency in yellow soil of the Yunnan-Guizhou Plateau. Frontiers in Sustainable Food Systems, 8, 1369571.
https://doi.org/10.3389/fsufs.2024.1369571
Geng, Y., Cao, G., Wang, L., & Wang, S. (2019). Effects of equal chemical fertilizer substitutions with organic manure on yield, dry matter, and nitrogen uptake of spring maize and soil nitrogen distribution. PloS one, 14(7), e0219512.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0219512
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2026). https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0012.html
Loch, J. (1992). Agrokémia. In: Agrokémia és növényvédelmi kémia. Szerk. Loch, J., – Nosticzius, Á. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 15 210.
Musa, Y., Farid, M., Iswoyo, H., Adzima, A. F., Anshori, M. F., & Arief, R. (2024). Evaluation of cultivation technology package and corn variety based on agronomy characters and leaf green indices. Open Agriculture, 9(1), 20220371
https://doi.org/10.1515/opag-2022-0371
Nagy, J., Sárvári, M. (2005). Kukorica. In: Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Szerk. Antal, J. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 252 284.
Olusegum, O. S. (2015). Nitrogen (N) and phosphorus (P) fertilizer application on maize (Zea mays L.) growth and yield at Ado-Ekiti, South-West, Nigeria. American Journal of Experimental Agriculture 6(1), 22 29.
DOI: 10.9734/AJEA/2015/12254
Opala, P. A., Kisinyo, P. O., & Nyambati, R. O. (2015). Effects of Tithonia diversifolia, farmyard manure and urea, and phosphate fertiliser application methods on maize yields in western Kenya. Journal of Agriculture and Rural Development in the Tropics and Subtropics (JARTS), 116(1), 1-9.
Shah, I. N., Wright, D. L., Hussain, S., Koutroubas, S. D., Seepaul, R., George, S., Ali, S., Naveed, M., Khan, M., Altaf, M. T., Ghaffor, K., Dawar, K., Syed, A., & Eswaramoorthy, R. (2023). Organic fertilizer sources improve the yield and quality attributes of maize (Zea mays L.) hybrids by improving soil properties and nutrient uptake under drought stress. Journal of King Saud University-Science, 35(4), 102570. https://doi.org/10.1016/j.jksus.2023.102570
Song, F., Liu., M., Zhang, Z., Qi, Z., Li, T., Du, S., Li, A., & Liu, J. (2024). No-tillage with straw mulching increased maize yield and nitrogen fertilizer recovery in northeast China. Agricultural Water Management 292, 108687.
https://doi.org/10.1016/j.agwat.2024.108687
Tampubolon, K., Azmi, B. F., Tamba, P. A., Lestari, A. W., Kamaruddin, K., Lestari, E., & Ginting, T. S. (2021). Fertilization the omission one test as determination limiting factors for maize biomass (Zea mays L.). Agrinula: Jurnal Agroteknologi dan Perkebunan, 4(2), 94-105.
https://doi.org/10.36490/agri.v4i2.154
Vári, E., Pepó, P. (2011). Az agrotechnikai tényezők hatása a kukorica agronómiai tulajdonságaira tartamkísérletben. Növénytermelés, 60(4), 115-130.
https://doi.org/10.1556/novenyterm.60.2011.4.6
Wang, X., Ren, Y., Zhang, S., Chen, Y., & Wang, N. (2017). Applications of organic manure increased maize (Zea mays L.) yield and water productivity in a semi-arid region. Agricultural water management 187, 88 98.
http://dx.doi.org/10.1016/j.agwat.2017.03.017