A TEHÉNBORSÓ (VIGNA UNGUICULATA (L.) WALP.) ÉLELMEZÉSI CÉLÚ TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
 |
Szerzők: Cím: A TEHÉNBORSÓ (VIGNA UNGUICULATA (L.) WALP.) ÉLELMEZÉSI CÉLÚ TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.2.04 Megjelent: 2026 |
ÖSSZEFOGLALÁS
Az irodalmi adatok alapján a tehénborsó kedvező alkalmazkodóképességű növény, amely csapadékosabb és szárazabb termesztési körülmények között egyaránt eredményesen termeszthető. Jó szárazságtűrő képessége miatt a klímaváltozás következtében egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási viszonyok között hazánkban is ígéretes alternatívát jelenthet a hagyományosan termesztett hüvelyes növények, elsősorban a borsó és a közönséges bab mellett.
Vizsgálataink alapján a gyökérhossz és a gyökérgümők száma a harmadik vetési időben érte el a legmagasabb értéket. A gyökérgümők számában megfigyelt különbségek hátterében feltehetően élettani folyamatok állnak. Feltételezésünk szerint a vegetációs időszak végére a korábban kialakult gyökérgümők egy része lebomlik, ezért a betakarítás időpontjában az első két vetési időben már alacsonyabb gümőszámot mértünk. Ezt a feltételezést a vegetáció során végzett rendszeres szemrevételezések is alátámasztják. A tenyészidő folyamán több alkalommal emeltünk ki növényeket a gyökérgümő-képződés nyomon követése céljából, és különösen a második vetési időben vetett állományban nagyszámú gümőt figyeltünk meg. Mivel ezek a megfigyelések nem standardizált mérésekből származnak, statisztikailag nem igazolhatók, ezért csupán megfigyelésként értékelhetők.
A hüvelyszám és a tövenkénti magszám a harmadik vetési időben volt a legalacsonyabb. Ebben a kezelésben a fejletlen, léha magok aránya is magasabbnak bizonyult, ami kedvezőtlenül befolyásolta a terméshozamot. Eredményeink alapján a terméshozam szempontjából a május közepi vetés tekinthető a legkedvezőbbnek. Bár a varianciaanalízis szerint a vetési idő hatása statisztikailag szignifikáns volt, a hatás mértéke a legtöbb vizsgált paraméter esetében mérsékeltnek bizonyult.
A tövenkénti magtömeg alapján a terméshozam hektárra vetített értéke becsléssel meghatározható volt. A 3,2 m²-es kísérleti parcellák eredményeit hektárra vetítve az első vetési idő esetében 6,84 t/ha, a második vetési időben 7,33 t/ha, míg a harmadik vetési időben 6,54 t/ha becsült terméshozamot kaptunk.
A FAOSTAT adatai szerint kedvező ökológiai adottságok és öntözés mellett a tehénborsó jó terméshozama általában 1,5–2,0 t/ha, míg a világátlag megközelítőleg 1,0 t/ha. Az általunk becsült terméshozamok ezt jelentősen meghaladták.
A varianciaanalízis eredményei alapján megállapítottuk, hogy a vetési idő valamennyi vizsgált paraméterre szignifikáns hatást gyakorolt. A legerőteljesebb összefüggést a gyökérgümők számánál tapasztaltuk, ahol a vetési idő hatása a többi vizsgált tulajdonsághoz viszonyítva is a legnagyobbnak bizonyult.
Vizsgálatunk eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a kísérleti állomány a tenyészidő során rendszeres csepegtető öntözésben részesült, ami kedvezőbb vízellátást biztosított, mint amilyen a termesztési gyakorlatban általában rendelkezésre áll. Ennek ellenére eredményeink arra utalnak, hogy a tehénborsó hazai, élelmezési célú termesztése jelentős potenciállal rendelkezik. A megfelelő vízellátás biztosítása mellett a Nyírség homoktalajain is kiemelkedő terméshozam érhető el, amely meghaladja a nemzetközi szakirodalomban közölt átlagos értékeket, és a kedvezőbb termőhelyi adottságú országok – például Szerbia – eredményeivel is összevethető.
KULCSSZAVAK
tehénborsó/homoki bab, alternatív protein, vetési idő, terméshozam
IRODALOM
Akibode, C. S., Maredia, M. K., Akibode, C. S., & Maredia, M. K. (2012). Global and Regional Trends in Production, Trade and Consumption of Food Legume Crops. Unknown.
https://doi.org/10.22004/AG.ECON.136293
Bravo, L., Siddhuraju, P., & Saura-Calixto, F. (1999). Composition of underexploited Indian pulses: Comparison with common legumes. Food Chemistry, 64(2), 185–192. Doi: 10.1016/S0308-8146(98)00140-X
Csabai, J., Braun, B., Tarek, M., & Irinyiné Oláh, K. (2021). Effect of alternative nutrient replenishes on soil quality parameters. Науковий вісник Ужгородського університету. Серія Біологія (Scientific Bulletin of Uzhhorod National University: Series Biology), 50–51, 41–47. https://doi.org/10.24144/1998-6475.2021.50-51.41-47
Csabai, J., Szabó, B., Kosztyuné Krajnyák, E., Szabóné Berta, O., & Hörcsik, Zs. T. (2022a). The current state of vegetarianism in Hungary, its possible effects on the agricultural structure and the food system. South-Western Journal of Horticulture, Biology and Environment, 13(1), 31–57.
Csabai, J., Szabó, B., Kosztyuné Krajnyák, E., Hörcsik, Zs. T., & Nagy Makszim Györgyné, T. (2022b). Examining some ideological aspects of vegetarianism. Науковий вісник Ужгородського університету. Серія Біологія (Scientific Bulletin of Uzhhorod National University: Series Biology), 52, 32–36. https://doi.org/10.24144/1998-6475.2022.52.32-36
Csabai, J., Braun, B., Hörcsik, Z. T., Kolesznyk, A., & Irinyiné Oláh, K. (2022c). Alternatív trágyaszerek és szerkezetjavító anyagok hatása a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira [Effects of alternative fertilizers and nutrient replenishers on soil physical and chemical properties]. In: Bujdosó, Z. (szerk.), XVIII. Nemzetközi Tudományos Napok [18th International Scientific Days]: A „zöld megállapodás” – Kihívások és lehetőségek [The "Green Deal" – Challenges and Opportunities]: Előadások és poszterek összefoglalói [Summaries of Presentations and Posters] (p. 34). Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campus.
Dangi, S. S., Bara, B. M., Chaurasia, A. K., & Pal, A. K. (2020). Evaluation and characterization of cowpea (Vigna unguiculata L. Walp.) genotypes for growth, yield and quality parameters in Prayagraj agro-climatic region. International Journal of Current Microbiology and Applied Sciences, 9(10), 3069–3079. https://doi.org/10.20546/ijcmas.2020.910.369
Das, A., & Ghosh, P. K. (2012). Role of legumes in sustainable agriculture and food security: An Indian perspective. Outlook on Agriculture, 41(4), 279–284. https://doi.org/10.5367/oa.2012.0109
FAOSTAT. (2016). Food and Agriculture Organization of the United Nations Statistics Division. http://faostat3.fao.org/download/Q/QC/E
Godfray, H. C. J., Crute, I. R., Haddad, L., Lawrence, D., Muir, J. F., Nisbett, N., Pretty, J., Robinson, S., Toulmin, C., & Whiteley, R. (2010). The future of the global food system. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences, 365(1554), 2769–2777. https://doi.org/10.1098/rstb.2010.0180
Gómez, C. (2004). Cowpea: Post-harvest operations. FAO.
Hegarty, J. A., & O'Mahony, G. B. (2001). Gastronomy: A phenomenon of cultural expressionism and an aesthetic for living. International Journal of Hospitality Management, 20(1), 3–13.
https://doi.org/10.1016/S0278-4319(00)00028-1
Hódiné Sz. Mikó, J. E. (2018). Kutatásmódszertani alapismeretek: Bevezetés az SPSS használatába. Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar.
IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change). (2013). Climate change 2013: The physical science basis. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781107415324
Janardhanan, K., Vadivel, V., & Pugalenthi, M. (2003). Biodiversity in Indian underexploited/tribal pulses. In: Jaiwal, P. K. & Singh, R. P. (Eds.), Improvement strategies of Leguminosae biotechnology (pp. 353–405). Springer.
https://doi.org/10.1007/978-94-017-0109-9_17
Jernei, G. (2022). Elszabadulhatnak az élelmiszerárak. Portfolio.
https://privatbankar.hu/cikkek/agrar/elszabadulhatnak-az-elelmiszerarak…;
Kebede, E., & Bekeko, Z. (2020). Expounding the production and importance of cowpea (Vigna unguiculata (L.) Walp.) in Ethiopia. Cogent Food & Agriculture, 6(1).
https://doi.org/10.1080/23311932.2020.1769805
Kosev, V. I., & Georgieva, N. (2021). Multivariate analysis of white lupine (Lupinus albus) genotypes. South-Western Journal of Horticulture, Biology and Environment, 12(2), 75.
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2022). Fogyasztói árak, 2022. január.
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far2201.html
McGregor, S. E. (1976). Insect pollination of cultivated crop plants (Agriculture Handbook No. 496). U.S. Department of Agriculture.
El Naim, A. M., Jabereldar, A. A., & Mohamed, E. A. (2011). Effect of seed rate and varieties on vegetative growth attributes of cowpea (Vigna unguiculata L. Walp.) under rain-fed conditions in Sudan. Asian Journal of Science and Technology, 2(3), 22–26.
Ndiaga, C. (2000). Genotype × row spacing and environment interaction of cowpea in semi-arid zones. African Crop Science Journal, 9(2), 359–367. https://doi.org/10.4314/acsj.v9i2.27606
Obádovics, J. Gy. (2009). Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Scolar Kiadó.
Pasquet, R. S. (1998). Morphological study of cultivated cowpea (Vigna unguiculata (L.) Walp.). Importance of ovule number and definition of cv. gr. Melanophthalmus. Agronomie, 18(1), 61–70. https://doi.org/10.1051/agro:19980104
Pasquet, R. S. (2000). Allozyme diversity of cultivated cowpea (Vigna unguiculata (L.) Walp.). Theoretical and Applied Genetics, 101, 211–219. https://doi.org/10.1007/s001220051471
Pihlanto, A., Mattila, P., Mäkinen, S., & Pajari, A.-M. (2017). Bioactivities of alternative protein sources and their potential health benefits. Food & Function, 8(10), 3443–3458. https://doi.org/10.1039/C7FO00302A
Piszkerné Fülöp, É., Treitz, M., & Treitz, J. (2017). Egyre kelendőbb a csicseriborsó Európában is. Agroinform, https://www.agroinform.hu/gazdasag/egyre-kelendobb-a-csicseriborso-euro…;
Reardon, T., & Timmer, C. P. (2012). The economics of the food system revolution. Annual Review of Resource Economics, 4, 225–264. https://doi.org/10.1146/annurev.resource.050708.144147
Singh, B. B., Timko, M. P. & Aragao, F. J. L. (2014). Advances in Cowpea Improvement and Genomics. In: Gupta, S., Nadarajan, N., Gupta, D. (eds) Legumes in the Omic Era. Springer, New York, NY.
https://doi.org/10.1007/978-1-4614-8370-0_7
Vadivel, V., & Janardhanan, K. (2005). Nutritional and antinutritional characteristics of seven South Indian wild legumes. Plant Foods for Human Nutrition, 60(2), 69–75.
https://doi.org/10.1007/s11130-005-5102-y
Vallner, J., & Krausz, E. (2011). Fenntarthatóság, globális problémák. Bessenyei Könyvkiadó.
van Rij, N. (1999). Production of cowpea in KwaZulu-Natal. Agriculture and Environment Affairs Department, Province of KwaZulu-Natal. South-Africa.