LEGELTETETT ÉS ISTÁLLÓZOTT MAGYARTARKA SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TERMÉKENYSÉGI ÉS TERMELÉSI MUTATÓINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA
 |
Szerzők: Cím: LEGELTETETT ÉS ISTÁLLÓZOTT MAGYARTARKA SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TERMÉKENYSÉGI ÉS TERMELÉSI MUTATÓINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.1.29 Megjelent: 2025. december
|
ÖSSZEFOGLALÁS
A magyartarkát már őseink is tenyésztették és alkalmazták mezőgazdasági munkára, igás állatként. Mára a mezőgazdaság gépesítése miatt az igavonó szerepe megszűnt, ugyanakkor kiváló kettős hasznosítású fajtává nőtte ki magát.
Vizsgálatunk célja éltérő tartási körülmények (legeltetett, istállózott állomány) között tartott magyartarka állomány termékenységi és termelési mutatóinak összehasonlító elemzése volt.
A 2018-as évben a vizsgált családi gazdaság állományának a kedvező hidrológiai adottságú, mezofil fajokban gazdag, elsőrendű füvek dominanciájával jellemezhető vegyes összetételű gyepterületen, legeltetéses tartási rendszerben a frissen elfogyasztott zöld fű jelentette a takarmánybázisát. 2019-ben ugyanez a tejelő állatállomány istállózott tartási körülmények lucerna szenázsból, kukorica szilázsból, tejelőtápból, lucerna szénából, valamint réti szénából álló takarmánymixet kapott takarmányként.
A vizsgálatok során elemzésre került az állatállomány ellési százalékának és termékenységi indexének alakulása a két eltérő tartási mód között. Megállapítható volt, hogy a legeltetett állomány ellési százaléka 10%-kal meghaladta az istállózott körülmények között tartott állomány ellési százalékát, legeltetett tartásmód mellett a termékenységi index értéke is jobbnak bizonyult az istállózott tartáshoz képest – a frissen legelt zöld fű optimális béta-karotin tartalma kedvezően hathatott az állatok ivarzására.
Összehasonlításra került a termelési mutatók alakulása mindkét tartásmód mellett. Megállapítható, hogy istállózott körülmények között a termelési mutatók jobbak, a legeltetett állományhoz képest istállózott körülmények között javult mind a tej mennyisége, mind pedig a tej zsír- és fehérjetartalma, az állatok ezen paraméterek tekintetében kiegyenlítettebb teljesítményt nyújtottak.
Ugyanakkor a legeltetéses évet követő istállózott körülmények között történő tartás során nőtt az állományon elvégzett állategészségügyi beavatkozások (visszamaradó magzatburok eltávolítás, petefészek ciszta eltávolítás, hormonkezelések a vemhesülés miatt, ellési bénulás kezelése, csontlágyulás kezelése) száma. Ez jelzésértékű: hiányoztak a legelőn való tartásból származó előnyök (szabad mozgás, napsugárzás, frissen fogyasztott legelőfű béta-karotin tartalma), a tartósított takarmányok valószínűsíthetőleg nem tartalmazták optimális mennyiségben a szükséges béta-karotint, a bezártságból adódóan a napfény D3-vitamin képződésére gyakorolt pozitív hatása is elmaradt.
A vizsgálat végeredményének ismeretében elmondható, hogy a vizsgált állományban lévő magyartarka üszők és tehenek számára a legideálisabb tartásmód a régi, hagyományos legeltetett tartásmód lehetne, kiegészítve a mai modern takarmányozási istállózási rendszerekkel. Így ugyanis megőrizhető a tehenek jó egészségügyi állapota, emellett a legetetés idején, a nyáron jelentkező hőstresszes időszak a jó tartáskörülmény és a percíz kiegészítő takarmányozás mellett kisebb veszteséggel átvészelhető.
KULCSSZAVAK
magyartarka, legeltetés, istállózott tartás, termékenységi mutatók, termelési mutatók
ABSZTRAKT
The Hungarian Simmental has been bred and utilized by our ancestors for centuries, originally serving as a dual-purpose breed used both for milk and draught purposes in agricultural work. With the mechanization of agriculture, its role as a draught animal has disappeared; however, the breed has developed into an excellent dual-purpose type, combining good milk and meat production traits.
The present study aimed to compare the reproductive and productive performance of Hungarian Simmental cows kept under two different management systems: grazing and stall-feeding. During 2018, the herd was maintained on a Natura 2000 grassland with favorable hydrological conditions and a mixed plant composition dominated by mesophilic species and first-class grasses. Under this grazing management system, freshly grazed green forage constituted the main feed base. In 2019, the same dairy herd was kept indoors under stall-feeding conditions and received a feed mixture consisting of alfalfa silage, maize silage, dairy concentrate, alfalfa hay, and meadow hay.
Reproductive indicators such as the calving rate and fertility index were analyzed and compared between the two management systems. It was found that the calving rate of the grazing herd exceeded that of the stall-fed herd by approximately 10%. Similarly, the fertility index was more favorable under grazing conditions, which could be attributed to the optimal β-carotene content of freshly grazed green forage, positively influencing estrus and reproductive activity. Production traits were also compared across both systems. The results revealed that milk yield and milk composition (fat and protein content) were higher under stall-feeding conditions, and cows showed more consistent performance for these parameters.
However, the number of veterinary interventions (e.g., removal of retained fetal membranes, ovarian cyst treatments, hormone treatments to induce conception, treatments of milk fever and rickets) increased markedly during the indoor-feeding period following the grazing season. This indicates that the benefits associated with grazing ‒ such as free movement, exposure to sunlight, and the high β-carotene content of fresh pasture ‒ were lacking under stall conditions. The conserved forages likely contained suboptimal levels of β-carotene, and limited sunlight exposure reduced natural vitamin D₃ synthesis.
Based on the overall findings, it can be concluded that the traditional grazing system, complemented with modern feeding and housing technologies, would represent the most suitable management strategy for Hungarian Simmental heifers and cows. Such an integrated approach would preserve good animal health, enhance welfare, and mitigate the adverse effects of summer heat stress when combined with precise supplementary feeding.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Aleya, A. - Mihok, E. - Pecsenye, B. - Jolji, M. - Kertész, A. - Bársony, P. - Vígh, S. - Cziaky, Z. - Máthé, A.-B. - Burtescu, R.F. - et al.: Phytoconstituent Profiles Associated with Relevant Antioxidant Potential and Variable Nutritive Effects of the Olive, Sweet Almond, and Black Mulberry Gemmotherapy Extracts. Antioxidants 2023, 12, 1717. https://doi.org/10.3390/antiox12091717
https://doi.org/10.3390/antiox12091717
Barcsák Z. - Kertész I.: 1989. Gyepgazdálkodás. Egyetemi jegyzet, GATE-kiadvány, Gödöllő. 1989, pp 1-317.
Bedő S. - Füller I. - Holló G. - Húth B. - Mészáros GY. - Polgár J. P. - Stefler J. - Vágó B.: 2014. A magyartarka tenyésztése.
https://www.magyartarka.hu/tartalom/fajta/2014/magyartarka_tenyesztese_…
Béri B.: 1989. A legeltetés hatása tejhasznosítású tehenek termelési mutatóira. Tormay B. Tud. Ülés, Debrecen, 1989, pp 89-98.
Béri B.: 2011. Tartástechnológia. A gazdasági állatok legeltetése (10. fejezet), https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_15_Tartast…
Brydl E.: 2004. A szarvasmarha vitamin-ellátásának fontosabb kérdései. Takarmányozás. 2004, 4, p 105.
Burtis, G.Y. - Phillips, C.J.C.: 1987. The effect of herbage surface water and the provision of supplementary forage on intake and feeding behavior of cattle. Grass and Forage Sci., 1987, 42, pp 259-264.
https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1987.tb02114.x
Czeglédi L. - Béri B. - Mihók S.: 2002. Szarvasmarha-legeltetés hatása a szikes talajra. EU Konform Mezőgazdaság és Élelmiszerbiztonság. Debrecen. 2002, pp 170-175.
Clark, J. - Kat, C. - Sanhirasegaram, K.: 1974. The dry-matter production, botanical copmosition, in vitro digestibility and protein percentage of pasture layers. J. Brit. Grasl. Soc., 1974, 29, pp 179-184.
https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1974.tb01248.x
Dent, J.W. - Aldrich, D.T.A.: 1968. Systematic testing of quality in grass varieties. 2. Effect of cutting date, season and environment. J. Brit. Grassl. Soc., 1968, 23, pp 13-19.
https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1968.tb00545.x
Egri E. - Holló I. - Húth B. - Holló G. (2012): Tejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben. www.napok.georgikon.hu
Fébel H. - Várhegyi J.: 2007. A tejzsír zsírsav-összetételének módosítása: lehetőségek, korlátok, táplálkozás-élettani szempontok. 326. Tudományos Kollokvium. Az MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottsága a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület közös rendezésében. 2007. április 27.
Forgó I.: 2009. Gyepgazdálkodás. (főiskolai jegyzet) Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza.
Forgó I.: 2018. A gyepterületek szerepe a legeltetéses állattartásban. Őstermelő. http://ostermelo.com/a-gyepteruletek-szerepe-a-legelteteses-allattartas…
Gibb, M.J. - Huckle, C.A. - Nuthall, R. - Rook, A J.: 1997. Effect of sward surface height on intake and grazing behavior by lactating Holstein Friesian cows. Grass and Forage Sci., 1997, 52, pp 309-321.
https://doi.org/10.1046/j.1365-2494.1997.00080.x
Gundel J.: 2006. Takarmányozás és élelmiszerminőség. Állattenyésztés és Takarmányozás, Különszám. 2006, 55, pp 5-14.
Kakuk T. - Schmidt J.: 1991. Takarmányozástan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Kiss T.: 2012. Eltérő mezőgazdasági hasznosítású alföldi gyepek cönológiai, gyepgazdálkodási és természetvédelmi célú vizsgálata és értékelése PhD dolgozat (kézirat).
Komlósi I. - Húth B.: 2010. A magyar tarka fajta tejtermelési perzisztenciájának értékelése, Állattenyésztés és takarmányozás, 2010, 59(1), pp 1-10.
Mihók S.: 2005. Az állattenyésztés és a gyepgazdálkodás kapcsolata. In: JÁVOR A. (szerk): Gyep-állatvidék-kutatás-tudomány. DE Debrecen, 2005, pp 55-62.
Miesenberger, J. - Fuerst, C.: 2006. Experiences in selecting on a total merit index in the austrian fleckvieh breed. Biotechnology in Animal Husbandry, 2006, 22(1-2.), pp 17-27.
https://doi.org/10.2298/BAH0602017M
Póti P.- Pajor F.- Láczó E.: 2007. Sustainable grazing in small ruminants. Cereal Research Communication, 2007, 35 (2), pp 945-948.
https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.195
Pragna, P. - Archana, P. R. - Aleena, J. - Sejian, V. - Krishnan, G.- Bagath, M. - Marianna, A. - Beena, A. V. - Kurien, E. K. - Varma, G. - Bhatta, R.: 2017. Heat Stress and Dairy Cow: Impact on Both Milk Yield and Composition. International Journal of Dairy Science, 2017, 12, pp 1-11.
https://doi.org/10.3923/ijds.2017.1.11
Precht, D. - Molkentini, J.: 2000. Frequency distributions of conjugated linoleic acid and trans fatty acid content in European bovine milk fats. Milchwissenschaft. 2000, 55, pp 687-691.p
Polsky, L. - Keyserlingk, M.A.G.: 2017. Invited review: Effects of heat stress on dairy cattle welfare. Journal of Dairy Science, 2017, 100, pp 8645-8657.
https://doi.org/10.3168/jds.2017-12651
Raffai. P.: 2004. Állathigiénia és állomány-egészségtan. Budapest, Agroinform Kiadó, 2004, pp 124-125.
Orosz Sz. - Kontró J.: 2009. Az olaszperje növénytermesztési vonatkozásai. Holstein Magazin, 2009, 17:2, pp 28-33.
Schmidt J.: 2003. A takarmányozás alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Schmidt J. - ZSÉDELY E.: 2011. Kérődző állatok takarmányozása. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_kerodzok_takarman…
Varga-Visi É. - Csapó J.: 2003. Increase of conjugated linoleic acid content of dairy food by feeding. Agriculturae Conspectus Scientifi cus, 2003, 68, pp 293-296.
Viszket E. - Zsédely E. - Tanai A. - Varga L. - Tóth T.: 2010. Az évszak hatása a tehéntej zsírsavösszetételére. Tejgazdaság, 2010, 70, pp15-21.
Viszket E. - Csavajda É. - Varga L. - Tanai A. - Tóth T.: 2011. Adatok a Nyugat-magyarországi nyers tejminták zsírsav-összetételére vonatkozóan. Acta Agr. Kaposváriensis, 2011, 15, pp 11-21.
Dinya Z. - Uhrin H. N. - Szathmáry M.- Tarek M. E. M.: 2009. The roles of fruits in helath protection, Integrated Systems for Agri-Food Production 2009 Nyíregyháza, pp. 21-25.
Fang, N. - Yu, S. - Prior, R. L.: 2002. LC/MS/MS Characterization of Phenolic Constituents in Dried Plums. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 2002, 50 (12), pp 3579-3585.
https://doi.org/10.1021/jf0201327
Grinder-Pedersen, L. - Rasmussen, S. - Bügel, S.- Jørgensen, L. V. - Dragsted, L. O.- Gundersen, V.- Sandström, B.: 2003. Effect of Diets Based on Foods from Conventional versus Organic Production on Intake and Excretion of Flavonoids and Markers of Antioxidative Defense in Humans. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 2003, 51 (19), pp 5671-5676.
https://doi.org/10.1021/jf030217n
Nagy J.: 2000. A talajművelés és a műtrágyázás hatása a kukorica (Zeamays L.) termésére aszályos és kedvező évjáratokban. [In:Nagy J., Pepó P. (szerk.) Talaj, növény és környezet kölcsönhatásai. III.]. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen, 97-119.
Pepó P. - Zsombik L. - Borbélyné H. É. - Kutasy E.: 2002. Az integrált növényvédelem szerepe az őszi búzatermesztésben. Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. (Növénytermesztés) DE ATC és SZIE közös konferencia Debrecen, 2002. április 11-12. 5-14.