A GYEPHASZNOSÍTÁS HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A TISZAVASVÁRI-JÓZSEFHÁZA NATURA 2000-ES GYEPTERÜLETEN
 |
Szerzők: Cím: A GYEPHASZNOSÍTÁS HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A TISZAVASVÁRI-JÓZSEFHÁZA NATURA 2000-ES GYEPTERÜLETEN DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.1.28 Megjelent: 2025. december
|
ÖSSZEFOGLALÁS
Vizsgálatunk célja egy közel 20 éve Natura 2000‒es juhlegelő gyepgazdálkodási szempontú botanikai értékelése volt, annak érdekében, hogy képet kapjunk a területen megvalósuló Natura 2000‒es szabályozások gyepösszetételre, gyepminőségre gyakorolt együttes hatásáról. Vizsgálataink további célkitűzése volt a mintaterületen alkalmazott hasznosítási mód hatásainak értékelése a feltérképezett növényállományokra, a vizsgált gyep mezőgazdasági értékének, a fajok természetvédelmi értékkategóriáinak, illetve a termés hozamának a meghatározása.
A gyep állományfelvételezését a Braun‒Blanquet‒féle módszerrel végeztük. Összeállítottuk a növények fajlistáját, becsültük a vegetáció összborítását, az egyes fajok becsült borítását szintén %-ban adtuk meg, a gyepalkotók és az egyéb fajok arányát figyelembe véve. A botanikai felvételezéssel egy időpontban a gyepmagasság és a terméshozam mérését Grasshopper tárcsás gyephozammérővel is elvégeztük.
A rendelkezésre álló eredmények alapján Nagy (2003) módszerét alkalmazva értékeltük a gyepterület mezőgazdasági értékét. Megállapítható, hogy ennek az értéknek a számszerűsítése a gyepterület minőségének pontos meghatározását teszi lehetővé. Ezen kívül elvégeztük a szociális magatartástípusok elemzését, a degradáció fokának meghatározását Borhidi (1993), a természetvédelmi értékelést Simon (2000) munkái alapján. A szociális magatartási típusok megmutatták a növényállomány természetességi mutatóját.
A kutatómunkánk főbb eredményei a következők: A degradációra utaló fajok száma elég magas, borítottságuk 62,5%‒ot ért el, ilyen mértékű gyepbeli jelenlétük a gyep kezdődő leromlására utal. A gyep alacsony mezőgazdasági értéke (csekély értékű, gyenge) a gyomok nagy fajszámából és borítottsági értékéből következik. Az eredmények igazolják a Natura 2000‒es szigorú előírásainak negatív következményeit: a gyepösszetételre, mezőgazdasági értékre negatívan hatnak a szabályozás miatt hiányzó agrotechnikai munkálatokat (tápanyag‒utánpótlás, öntözés), a gyomszabályozási munkák, a gyepterület újratelepítése vagy legalább a felülvetése.
KULCSSZAVAK
Natura 2000, természetvédelem, gyephasznosítás, gyepösszetétel, degradáció
ABSZTRAKT
The aim of our study was to perform a botanical assessment of a Natura 2000 sheep pasture established nearly two decades ago, in order to evaluate the combined effects of Natura 2000 management regulations on grassland composition and quality. An additional objective was to assess the impact of the applied utilization type on the surveyed vegetation, as well as to determine the agricultural value, the nature conservation value categories of species, and the yield of the studied grassland.
Vegetation surveys were carried out using the Braun-Blanquet method. A comprehensive species list was compiled, total vegetation cover and individual species cover were estimated in percentages, considering the proportions of grass-forming and other species. Simultaneously with the botanical survey, grass height and yield measurements were conducted using a Grasshopper disc pasture meter. Based on the collected data, the agricultural value of the grassland was evaluated according to the method of Nagy (2003), which allows an accurate quantification of grassland quality. The social behaviour types (SBTs) were analysed and the degree of degradation was determined following Borhidi (1993), while nature conservation value assessment was performed based on Simon (2000). The distribution of SBTs reflected the naturalness index of the vegetation.
The main findings of the research indicate that the proportion of species characteristic of degraded habitats was relatively high, reaching a total cover of 62.5%, suggesting the onset of grassland deterioration. The low agricultural value (poor to weak) of the stand is attributable to the high number and cover of weedy species. The results confirm the negative consequences of strict Natura 2000 management prescriptions, particularly the lack of agro-technical interventions (such as nutrient replenishment, irrigation, weed control, and reseeding or overseeding), which adversely affect grassland composition and agricultural value.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Aleya, A. - Mihok, E. - Pecsenye, B. - Jolji, M. - Kertész, A. - Bársony, P. - Vígh, S. - Cziaky, Z. - Máthé, A.-B. - Burtescu, R.F. - et al.: Phytoconstituent Profiles Associated with Relevant Antioxidant Potential and Variable Nutritive Effects of the Olive, Sweet Almond, and Black Mulberry Gemmotherapy Extracts. Antioxidants 2023, 12, 1717. https://doi.org/10.3390/antiox12091717
https://doi.org/10.3390/antiox12091717
Ángyán J. (szerk.): 2003. Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 625 p.
Bajnok M.: 2011. Extenzív gyepek hasznosítási lehetőségeinek értékelése. Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 144 p.
Béri B. - Vajna T.-né - Czeglédi L.: 2004. A védett természeti területek legeltetése. In: Nagy G.-Lazányi J. (szerk.): Gyepgazdálkodás. Gyepek az agrár és vidékfejlesztési politikában. DE ATC, Debrecen, 2004, pp 50-59.
Bihari Z. - Babolcsay GY. - Bartholy J. - Ferenczy Z. - Gerhátné Kerényi J. - Haszpra L. - Homokiné Ujváry K. - Kovács T. - Lakatos M. - Németh, Á. - Pongrácz R. - Putsay M. - Szabó P. - Szépszó G.: 2018. Magyarország éghajlata. In: Kocsis Károly (főszerk.): Magyarország nemzeti atlasza: természeti környezet. Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet, Budapest.
Borhidi A.: 1993. A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. (Social behaviour types of the Hungarian flora, its naturalness and rela-tive ecological indicator values.) Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Janus Pannonicus Tudományegyetem (KTM-JPTE). Pécs. 1993, 3-93.
Borhidi A.: 1995. Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung., 1995, 39, pp 97-181.
Borsy Z.: 1975. A nyíri Mezőség. Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv.
Braun-Blanquet, J.: 1964. Pflanzensociologie. Grundzüge der Vegetationskunde. 2. Aufl.-Springer-Verlag, Wien.
Centeri, Cs. - Herczeg, E. - Vona, M. - Penksza, K.: 2009. The effects of land use change on plant-soil-erosion relations, Nyereg Hill, Hungary. Journal of Plant Nutrition and Soil Science, 2009, 172, pp 586-592.
https://doi.org/10.1002/jpln.200625101
Ellenberg, H. - Weber, H. E. - Düll, R. - Wirth, W. - Paulissen, D.: 1991. Zeigerwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. Scripta Geobotanika, 1991, 18. Glotze Vrl., Göttingen.
Figeczky G.: 2004. A legeltetéses állattartás szerepe és helyzete napjainkban. WWF-füzetek 24. Budapest.
Forgó I., Barna S., Tóth Cs., Vágvölgyi S.: 2009. A gyepgazdálkodás problémái, természetvédelem vagy gazdálkodás. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2009, 7, pp 31-34.
Fűrész A. - Penksza K. - Sipos L. - Turcsányi-Járdi I. - Szentes Sz. - Fintha G. - Penksza P. - Viszló L. - Szalai F. - Wagenhoffer Zs.: 2022. Examination of the Effects of Domestic Water Buffalo (Bubalus bubalis) Grazing on Wetland and Dry Grassland Habitats. Plants-Basel, 2022, 12:11, p 2184.
https://doi.org/10.3390/plants12112184
Hortobágyi T. (szerk.): 1968. Növényhatározó II. Harasztok-virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest.
Kelemen A. - Török P. - Valkó O. - Miglécz T. - Tóthmérész B.: 2013a. Mechanisms shaping plant biomass and species richness: plant strategies and litter effect in alkali and loess grasslands. Journal of Vegetation Science, 2013, 24, pp 1195-1203.
https://doi.org/10.1111/jvs.12027
Kelemen A. - Török P. - Valkó O. - Miglécz T. - Tóthmérész B.: 2013b. A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben. Botanikai Közlemények, 2013, 100, pp 1-13.
Kiss T. - Lévai P. - Ferencz Á. - Szentes Sz. - Hufnagel L. - Nagy A. - Balogh Á. - Pintér O. - Saláta D. - Házi J. - Tóth A. - Wichmann B. - Penksza K.: 2011. Change of composition and diversity of species and grassland management between different grazing intensity in Pannonian dry and wet grasslands. Applidied Ecology and Environmental Research, 2011, 9(3), pp 197-230.
https://doi.org/10.15666/aeer/0903_197230
Kiss, T.: 2012. Eltérő mezőgazdasági hasznosítású alföldi gyepek cönológiai, gyepgazdálkodási és természetvédelmi célú vizsgálata és értékelése. PhD értekezés, Gödöllő.
Kovács Gy. - Tuba G. - Czimbalmos R. - Csízi I.: 2013. Különböző komposztadagok hatása az extenzív gyep talajának néhány tulajdonságára. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2010/2011, (2), pp 9-14.
Nagy G.: 2003. A gyepterületek mezőgazdasági értékének meghatározása. In: JÁVOR A. (szerk.): Legeltetéses állattartást! DE ATC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, MTA Agrártudományok Osztály. 2003. nov. 6., Debrecen. pp 271-279.
Péczely, Gy.: 1979. Éghajlattan. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest.
Penksza K. - Házi J. -- Tóth A. - Wichmann B. - Pajor F. - Gyuricza CS. - Póti P. - Szentes Sz.: 2013. Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulás, fajdiverzitás változása és ennekhatása a biomassza mennyiségére és összetételére nedves pannon gyepekben. Növénytermelés, 2013, 62(1), pp 73-94.
Penksza K. - Ifj. Viszló L. - Stilling F. - Turcsányi-Járdi I. - Pápay G.: 2021. Magyar szürke szarvasmarha szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti "szűzföld" területén. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2021, 19(2), pp 3-14.
https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10693
Priszter Sz.: 1998. Növényneveink. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 1998, pp 287-541.
Saláta D. - Wichmann B. - Házi J. - Falusi E. - Penksza K.: 2011. Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. AWETH, 2011, 7(3), pp 234-262.
Saláta D. - Falusi E. - Wichmann B. - Házi J. - Penksza K.: 2012. Faj és vegetáció-összetétel elemzés legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fás legelők különböző növényzeti típusaiban. Bot. Közlem., 2012, 99, pp 143-160.
Simon T.: 1992. A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1992, pp 201-825.
Simon T.: 2000. A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest
Soó R. - Máthé I.: 1938. A Tiszántúl flórája (Flora plantei Hungarie Transtibiscensis). Magyar Flóraművek 2. (Flora Religionum Hungariae Criticae II.) Debreceni Egyetem Növénytani Intézet, Debrecen.
Soó, R.: 1960. Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi beosztása. In: A Magyar Tu-dományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közlemények, 1960, 4(1-2), pp 43-82.
Soó, R.: 1964-1980. A magyar flóra és vegetáció rendszertani -növényföldrajzi kéziköny-ve I-VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Soó, R.: 1980. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VI. (Taxonomical and geobotanical handbook of the Hungarian flora and vegetation. Volume VI.) Magyarország növényföldrajza és magasabb szervezettségű (száras) növényeinek rend-szertani feldolgozása, ökológiai-növényföldrajzi jellemzése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szabó G. - Zimmermann Z. - Szentes Sz. - Sutyinszki Zs. - Penksza K.: 2010. Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési-fertő gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2010, 8, pp 31-38.
Szabó G. - Zimmermann Z. - Bartha S. - Szentes Sz. - Sutyinszki Zs. - Penksza K.: 2011. Botanikai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön. Tájökológiai Lapok, 2011, 9(2), pp 431-440.
https://doi.org/10.56617/tl.3931
Szemán L.: 2006. Gyepgazdálkodási alapismeretek. Egyetemi jegyzet, SZIE MKK Gödöllő.
Szigetvári Cs.: 2015. Legeltetés, gyepre alapozott állattartás természetvédelmi szempontú értékelése. Nyíregyháza.
Szilágyi D. - Tóth Cs.: 2018. Gyepterületek fitocönológiai felmérése Tiszapüspöki határában. In: Dinya, L., Baranyi, A. (szerk.): XVI. Nemzetközi Tudományos Napok: "Fenntarthatósági kihívások és válaszok" - A Tudományos Napok Publikációi. Gyöngyös. EKE Líceum Kiadó, 2018, pp 1705-1712.
Tasi J.: 2003. Gyepek mérgező és gyomnövényei. SZIE Gödöllő, 2003.
Tasi J.: 2006. Gyepnövények fenofázisainak hatása a minőségre és a legelési sorrendre. Doktori (PhD.) dolgozat, Gödöllő, 2006.
Tasi J.: 2007. Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Research Communications, 2007, 35, pp 1205-1209.
https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.260
Tasi J.: 2018. Legeltetési módszerek, Magyar Állattenyésztők Lapja, 2018, 12, pp 38-39.
Tasi J. - Bajnok M. - Halász A. - Szabó F. - Harkányiné Székely Zs. - Láng V.: 2014. Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei. Gyepgazdálkodási közlemények, 2014, (1-2), pp 57 -64.
https://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9770
Tóth Cs. - Nagy G. - Nyakas A.: 2003. Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények, 2003, 10, pp 50-55.
https://doi.org/10.34101/actaagrar/10/3463
Török P. - Arany I. - Prommer M. - Valkó O. - Balogh A. - Vida E. - Tóthmérész B. -Matus G.: 2009. Vegetation and seed bank of strictly protected hay-making Molinion meadows in Zemplén Mountains (Hungary) after restored management. Thaiszia, 2009, 19(1), pp 67-78.
Török P. - Deák B. - Vida E. - Valkó O. - Lengyel SZ. - Tóthmérész B.: 2010. Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation, 2010, 143, pp 806-812.
https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Török P. - Miglécz T. - Valkó O. - Kelemen A. - Deák B. - Lengyel SZ. - Tóthmérész B.: 2012a. Recovery of native grass biodiversity by sowing on former croplands: Is weed suppression a feasible goal for grassland restoration? Journal for Nature Conservation, 2012, 20, pp 41-48.
https://doi.org/10.1016/j.jnc.2011.07.006
Török P. - Miglécz T. - Valkó O. - Kelemen A. - Tóth K. - Lengyel SZ. - Tóthmérész B.: 2012b. Fast recovery of grassland vegetation by a combination of seed mixture sowing and low-diversity hay transfer. Ecological Engineering, 2012, 44, pp 133-138.
https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2012.03.010
Török P. - Valkó O. - Deák B. - Kelemen A. - Tóthmérész B.: 2014. Traditional cattle grazing in a mosaic alkali landscape: Effects on grassland biodiversity along a moisture gradient. PLoS ONE, 2014, 9(5), e97095.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0097095
Török P. - Penksza K. - Tóth E. - Kelemen A. - Sonkoly J. - Tóthmérész B.: 2018. Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing on grassland biodiversity. Ecology and Evolution, 2018, 8, pp. 10326-10335. doi/full/10.1002/ece3.4508
https://doi.org/10.1002/ece3.4508
Uj B. - Juhász L. - Szemán L. - ifj. Viszló L. - Penksza A. - Szentes SZ. - Tóth A. - Penksza K.: 2013a. Cönológiai vizsgálatok különböző telepített és felújított gyepekben, Agrártudományi Közlemények, 2013, 51, pp 55-58.
https://doi.org/10.34101/actaagrar/51/2062
Uj B. - Juhász L. - Póti P. - Besnyői V. - Szerdahelyi T. - Ifj. Viszló L. - Penksza K.: 2013b. Bivalylegeltetés hatása a magas aranyvessző (Solidago gigantea) terjedésére egy Zámoly-medencében található mintaterületen.Sustainable development in the Carpathian Basin" conference, Budapest, Hungary, 2013. november 21-23., pp 135-136.
Uj B. - Juhász L. - Szemán L. - Ifj. Viszló L. - Penksza A. - Szentes SZ. - Házi J. - Sutyinszki Zs. - Tóth A. - Penksza K.: 2014. Telepített és felújított gyepek, parlagok összehasonlító botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálata, AWETH, 2014, 10(1), pp 85-106.
Vinczeffy I.: 1993. Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Vinczeffy I.: 2001. Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. DGYN, 2001, 17, pp 7-21.
Vinczeffy I.: 2003. Gyepgazdálkodásunk jellemzése. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2003, 1, pp 4-12.
https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10496
Vinczeffy I.: 2005. Legeltessünk? Gyepgazdálkodási Közlemények, 2005, 3, pp 36-39.
https://doi.org/10.55725/gygk/2005/3/1-2/10441
Vinczeffy I.: 2006. A legelő értéke. Gyepgazdálkodási Közlemények, 2006, 4, pp 129-137.
https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10386