A DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLŐDÉSE A VÁLLALKOZÁSOK MINDENNAPI MŰKÖDÉSÉBEN
 |
Szerzők: Cím: A DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLŐDÉSE A VÁLLALKOZÁSOK MINDENNAPI MŰKÖDÉSÉBEN DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.1.25 Megjelent: 2025. december
|
ÖSSZEFOGLALÁS
Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiája öt prioritást határoz meg a digitális állam pillér alatt:
1. a központi és regionális közigazgatás, valamint a szakmai rendszerek koordinált, felhasználóközpontú digitális fejlesztése minden platformon;
2. adatvezérelt közigazgatás kialakítása a központi nyilvántartások és a releváns háttérrendszerek közötti interoperábilis adatkapcsolatok további bővítésével, valamint az e-kormányzati szolgáltatások erősítésével;
3. intelligens települések és intelligens térségek fejlesztése;
4. a kormányzati elektronikus szolgáltatások információbiztonságának növelése;
5. a közszolgáltatások digitális fejlesztése. (Internet 3).
Ezzel összefüggésben azonban szembetűnő, hogy a magyar kormány stratégiai dokumentumai kevéssé, vagy egyáltalán nem fókuszálnak a jövő valóban nagy kihívásaira, különösen a vállalkozásokat érintő nehézségek tekintetében. Az adatbiztonság, a mesterséges intelligencia, a digitális szolgáltatások felgyorsulása és az eszközök rohamos fejlődése már most is jelentős feladatokat ró a vállalatokra.
Jelenleg is nagymértékű eltérések tapasztalhatók az egyes ágazatok között a digitális eszközök és szolgáltatások alkalmazásában, ugyanakkor mindez hosszú távon (10–20 év alatt) komoly versenyhátrányt eredményezhet hazánk számára, amely 20, sőt 30–50 évvel is visszavetheti fejlődésünket.
A jelenlegi gazdasági kihívásokat figyelembe véve úgy vélem, hogy rendkívül gyors és radikális lépésekre lenne szükség annak érdekében, hogy lemaradásunk üteme ne növekedjen tovább sem az Európai Unióhoz, sem pedig a világ más fejlett államaihoz képest.
KULCSSZAVAK
magyar digitalizáció, felmérés, dinamikus változás, vállalkozói képességek
ABSZTRAKT
At the initial stage of my research, my primary objective was to familiarize myself with the relevant academic literature, define the research aim, and outline the hypotheses. I developed a preliminary plan that provided the conceptual background for the study and ensured a structured framework for the research process. Issues such as data security, artificial intelligence, the acceleration of digital services, and the rapid evolution of technological tools already impose substantial demands on enterprises.
Currently, considerable disparities can still be observed among sectors in the application of digital tools and services. The next step involves testing the prepared questionnaire through in-depth interviews. Based on their feedback, I will refine and finalize the questionnaire, after which I aim to reach as many respondents as possible with the support of professional organizations, in order to obtain a dataset that is, to the greatest extent possible, representative. This will allow the findings to be interpreted and applied at a broader societal level.
Given the present economic challenges, I believe that swift and radical actions are urgently needed to prevent the widening of this digital gap—both in relation to the European Union and to other technologically advanced countries worldwide.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Aranyossy M.: 2011. Az információtechnológia üzleti értékének nyomában. Hitelintézeti Szemle, 10. évf. 6. p. 554-574.
Babbie, E.: 2008. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata; Balassi Kiadó; Budapest
Bloom B. S.: 1956. Taxonomy of Educational Objectives: The Classification of Educational Goals. London: Longmans.
Buda A.: 2017. IKT ÉS OKTATÁS Együtt vagy egymás mellett?;Belvedere Meridionale kiadó, ISBN 978-615-5372-69-8
https://doi.org/10.14232/belvbook.2017.58528
Guanming Q. - Yannan L. - Ahreum H.: 2024. The Strategic Role of Digital Transformation: Leveraging Digital Leadership to Enhance Employee Performance and Organizational Commitment in the Digital Era; Systems 2024, 12(11), 457; https://doi.org/10.3390/systems12110457
https://doi.org/10.3390/systems12110457
Hollósy Zs. - Kiss L. B.: 2023. Vállalati gazdaságtan; ELTE, Szombathely-Keszthely; ISBN: 978-615-01-7289-7
Internet 1: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Gondolattar-kristo-nagy-ist… Accessed : 2025.05.31.
Internet 2: https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/desi-hungary; Accessed : 2025.067.31.
Internet 3: (https://esco.ec.europa.eu/en/about-esco/escopedia/escopedia/competence; Accessed: 2025.06.22.
Internet 4: Ez az 5 vállalati digitalizációs trend határozza meg 2023-at https://hrpwr.hu/cikk/ez-az-5-digitalizacios-trend-hatarozza-meg-2023-at; Letöltés ideje: 2024.06.22.
Juhász Cs.: 2016. Kommunikációs elvárások a szervezetben; KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK 33. 2 pp. 124-133. , 10 p.
Kapronczai I.: 2007. Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház Budapest
Lennon, M. - Kirsch, I. - Von Davier, M. - Wagner, M. - Yamamoto, K.: 2003. Feasibility Study for the PISAICT Literacy Assessment. Report to Network A. ACER, ETS, NIER. Accessed: 2019.02.15. http://www.oecd.org/education/school/programmeforinternationalstudentas…
Morgan, W. J. - White, I.: 2017. Higher Education and the Inter-national Digital Divide. In:Weiterbildung - Zeitschrift für Grundlagen, Praxis und Trends, 1, 2017, p. 37-40.; Accessed 08 Aug 2025
Raffai M.: 2003. Információrendszerek fejlesztése és menedzselése; Novadat Kiadó, Győr; pp 988
Szabóné Berta O.: 2014. Challenges of a Questionnaire Survey on Hungarian Agricultural Information Systems by companies; INTERNATIONAL JOURNAL OF BUSINESS AND MANAGEMENT RESEARCH 7. 1 pp. 9-18. , 10 p.
Várallyai, L. - Herdon, M.: 2013. Reduce the Digital Gap by Increasing E-Skills; Procedia Technoligy 8. p. 340-348; Letöltés: 2019.02.18. https://ac.els-cdn.com/S2212017313001072/1-s2.0-S2212017313001072-main…