ELTÉRŐ VETÉSI IDŐBEN TERMESZTETT SZÖSZÖS BÜKKÖNY (VICIA VILLOSA ROTH)
RHIZOBIUM GÜMŐINEK VIZSGÁLATA
 |
Szerzők: Cím: ELTÉRŐ VETÉSI IDŐBEN TERMESZTETT SZÖSZÖS BÜKKÖNY (VICIA VILLOSA ROTH) DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.1.19 Megjelent: 2025. december
|
ÖSSZEFOGLALÁS
A szöszös bükköny (Vicia villosa Roth.) az egyik legfiatalabb növénye a hazai szántóföldi növénytermesztésnek. Talajra gyakorolt hatása sokrétű, melyek közül kiemelendő a talaj fizikai védelme, a talaj nitrogén tartalmának növelése és a talajélet fokozása.
Kísérletünk a Nyíregyházi Egyetem Bemutatókertjében volt beállítva 2021-től 2024-ig. A megfigyelésünk célja az volt, hogy szabadföldi tenyészedényes kísérletben, 3 eltérő vetésidő mellett, 6 ismétlésben, 3 különböző növényfelvételezési időpontban megvizsgáljuk a tiszta vetésű szöszös bükköny fő-, és az oldalgyökerein lévő Rhizobium gümők számát.
A Rhizobium gümő képződés dinamikája a korai vetésekben volt a legnagyobb. A Rhizobium gümőszámokat a főgyökéren vizsgálva megállapítható, hogy tiszta vetésben, a szeptember végén vetett szöszös bükkönynél tél beállta előtt (8,2 – 10,2 db) és bimbózáskor (9,3 –11,5 db) több gümőt számláltunk, mint betakarításkor (3,1 – 3,6 db). A Rhizobium gümőszámok oldalgyökereken való megjelenésénél a tél beállta előtti időpontokban jól kirajzolódik a korai vetés jelentősége, hiszen a szeptember 20-án vetett növényeknél az oldalgyökereken is néhány gümő fellelhető (2,6 – 4,1 db) volt. A bimbózáskor mért oldalgyökereken – szintén a legkorábbi vetési időben – képződött a legtöbb gümő (4,7 – 13 db). A betakarítás fázisában kevesebb gümőt számoltunk (2,7 – 4,2 db). Minden fenofázisban a szeptember végi vetésidő volt a legkedvezőbb a gümőképződés szempontjából. Ahogy a vetésidő tolódott, úgy – minden vizsgált felvételezett időpontban – csökkent a Rhizobium gümőszám is.
KULCSSZAVAK
szöszös bükköny, N-gyűjtés, Rhizobium gümő, szimbiózis
ABSZTRAKT
Hairy vetch (Vicia villosa Roth.) is one of the youngest plants in Hungarian field crop production. In terms of its occurrence, it is a cosmopolitan species. It occurs throughout our country, in grasslands, in areas under agricultural cultivation, along roads, and on the edges of arable fields. Its impact on the soil is manifold, among which the physical protection of the soil, increasing the nitrogen content of the soil and enhancing soil life are highlighted. Our experiment was set up in the Demonstration Garden of the University of Nyíregyháza from 2021 to 2024. The aim of our observation was to examine the number of Rhizobium nodules on the main and lateral roots of pure-seeded hairy vetch in an open-field pot experiment, with 3 different sowing times, in 6 repetitions, and at 3 different plant sampling times.
The dynamics of Rhizobium nodule formation was the highest in early sowings. Examining the Rhizobium nodule numbers on the taproot, it can be established that in pure sowing, in the case of fluffy vetch sown at the end of September, more nodules were counted before the onset of winter (8.2 – 10.2 pcs) and at budding (9.3 – 11.5 pcs) than at harvest (3.1 – 3.6 pcs). The appearance of Rhizobium nodule numbers on lateral roots at times before the onset of winter clearly shows the importance of early sowing, as some nodules could also be found on lateral roots in plants sown on September 20 (2.6 – 4.1 pcs). The most nodules were formed on lateral roots measured at budding – also at the earliest sowing time (4.7-13 pcs). In the harvest phase, fewer nodules were counted (2.7 – 4.2 pcs). In all phenophases, the sowing time at the end of September was the most favorable for nodule formation. As the sowing time was delayed, the number of Rhizobium nodules decreased at all recorded times.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Batstone R.T. - Peters M.A. - Simonsen A.K. - Stinchcombe J.R. - Frederickson M. E.: 2020. Environmental variation impacts trait expression and selection in the legume-rhizobium symbiosis. American Journal of Botany 107. (2): 195-208.
https://doi.org/10.1002/ajb2.1432
Currier, W. W. - Strobel, G. A.: 1977. Chemotaxis of a Rhizobium spp. to a glucoprotein produced by birdsfoot trefoil roots. Science 196: 434-436.
https://doi.org/10.1126/science.196.4288.434
Crespi, M. - Frugier, F.: 2008. "De Novo Organ Formation from Differentiated Cells: Root Nodule Organogenesis." Science Signaling 1(49).
https://doi.org/10.1126/scisignal.149re11
Frank B. 1889. Über die Pilzsymbiose der Leguminosen. Berichte Deutschen Botanischen Gesellschaft. Verlag von Paul Parey. Berlin. 7: 332-44.
https://doi.org/10.1111/j.1438-8677.1889.tb05711.x
Franssen, H. J. - Vijn, I. - Yang, W. C. - Bisseling, T.: 1992. Developmental aspects of the Rhizobium-legume symbiosis. Plant Molecular Biology. 19:89-107.
https://doi.org/10.1007/BF00015608
Gibson, K. E. - Kobayashi, H. - Walker, G. C.: 2008. "Molecular determinants of a symbiotic chronic infection." Annu Rev Genet 42: 413-441.
https://doi.org/10.1146/annurev.genet.42.110807.091427
Gualtieri, G. - Bisseling. T.: 2000. The evolution of nodulation. Plant Mol Biol. 42(1). 181-194.
https://doi.org/10.1023/A:1006396525292
Hanelt P. 2001. - Mansfeld's Encyclopedia of Agricultural and Horticultural Crops. Institute of Plant Genetics and Crop Plant Research (1986. kiad.). Berlin, Heidelberg New York: Original German edition published by Akademie Verlag. Berlin and Springer-Verlag
Hirsch, A. M.: 1992. Developmental Biology of Legume Nodulation. New Phytologist. 122(2): 211-237.
https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.1992.tb04227.x
Ivány K. - Kismányoki T. - Ragasits T.: 1994. Növénytermesztés. Budapest: Mezőgazda Kiadó
Makszim Gy. N. T. - Soós A.: 2025. Land Sharing and Land Sparing in Agriculture - Can We Change Our Attitudes? Eurochoices 24 : 1 pp. 43-49., 7 p.
https://doi.org/10.1111/1746-692X.12459
Maunoury, N. - Kondorosi, A. - Kondorosi, E. - Mergaert, P.: 2008. Cell biology of nodule infection and development. In: Nitrogen-fixing Leguminous Symbioses. Springer, 153-189.
https://doi.org/10.1007/978-1-4020-3548-7_6
Oono, R. - Ho, K. E. - Muller, R. - Jimenez Salinas, A. - Denison, R. F. 2020.: How do less‐expensive nitrogen alternatives affect legume sanctions on rhizobia?. Ecology and evolution 10(19): 10645-10656.
https://doi.org/10.1002/ece3.6718
Popp, C. - Ott, T.: 2011. Regulation of signal transduction and bacterial infection during root nodule symbiosis. Current Opinion in Plant Biology 4:458-467.
https://doi.org/10.1016/j.pbi.2011.03.016
Redmond, J. W. - Batley, M. - Djordjevic, M. A. - Innes, R. W. - Kuempel, P. L. - Rolfe, B. G.: 1986. Flavons induce expression of nodulation genes in Rhizobium. Nature 323: 632-635.
https://doi.org/10.1038/323632a0
Wojciechowski, M. F. - Lavin, M. - Sanderson, M. J.: 2004. A phylogeny of legumes (Leguminosae) based on analysis of the plastid matK gene resolves many well-supported subclades within the family. Am J Bot, 91(11), 1846-1862.
https://doi.org/10.3732/ajb.91.11.1846
Zsombik L.: 2018. Pillangós növények a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Portfóliójában. DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet, Nyíregyháza
Internet 1
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Nyiregyhaza/…