BAROMFITRÁGYÁVAL KEZELT TRITIKÁLÉ (× TRITICOSECALE WITTMACK) FÖLD FELETTI BIOMASSZA HOZAMÁNAK ÉS TERMÉSELEMEINEK VIZSGÁLATA
 |
Szerzők: Cím: BAROMFITRÁGYÁVAL KEZELT TRITIKÁLÉ (× TRITICOSECALE WITTMACK) FÖLD FELETTI BIOMASSZA HOZAMÁNAK ÉS TERMÉSELEMEINEK VIZSGÁLATA DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.1.17 Megjelent: 2025. december
|
ÖSSZEFOGLALÁS
Az utóbbi időben a fenntartható talajhasználatban a kalászos gabonafélék közül kiemelt szerepet kap a tritikálé, melynek előnye abban rejlik, hogy gyengébb minőségű talajokon, szélsőséges időjárási viszonyok mellett is magas terméshozamot produkál. A búza és rozs keresztezésével alkották meg, s e két gabona köztes típusú hibridjeként is tartják számon (Bocz, 1992).
Kísérletünket a Nyíregyházi Egyetem Tangazdaságában állítottuk be 10 hektáron a 2024/2025. termesztési évben. A terület felét (5 ha) baromfitrágyával kezeltünk, mely Európa egyik legnagyobb baromfitenyésztő vállalatának, a Baromfi Coop Kft.-nek a mellékterméke. A kísérlet anyaga a GK Maros tritikálé volt. A baromfitrágyával (BT) kezelt és a kontroll parcellában – véletlenszerűen kijelölt – 1 m2-es területen 5 ismétlésben növénymintákat gyűjtöttünk be. A növénymintákat, szárítás után a Nyíregyházi Egyetem Növénytermesztési Laboratóriumában dolgoztuk fel.
A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a kontroll parcella növénymintáinak az 5 ismétlés átlagában mért föld feletti biomassza tömege nem érte el a 800 grammot. Ezzel szemben a baromfitrágyával kezelt növényminták átlaga közel 1300 gramm föld feletti biomassza tömeget produkált. Független mintás t-próba alkalmazásával 5%-os szignifikancia szint mellett megállapítottuk, hogy a két minta átlagai közötti különbség szignifikáns (p=0,02).
A terméselemekre is nagy hatással volt a baromfitrágyás kezelés. A kontroll parcellában betakarított kalászszám az 5 ismétlés átlagában 283,6 db, míg a baromfitrágyával kezeltben majdnem a kétszerese 555,8 db volt. A kalászcséplés során betakarított szemtömeg mérés – a baromfitrágyával kezelt parcellában – 5 ismétlés átlageredményei alapján felülmúlták (546,0 g) a kontroll parcella átlageredményeit (314,7 g). A kétmintás t-próbák eredményei a kalászszám és a szemtömeg esetén szignifikáns különbségeket eredményeztek (kalászszám: p=0,03; szemtömeg: p=0,02), amely statisztikailag is igazolja, hogy az átlagok közötti eltérés a kezelés hatására következett be. Bár az ezermagtömegnél nagy különbséget nem tapasztaltunk, mégis a baromfitrágyával kezelt tritikálé magoknál a trágyakezelés nagyobb ezermagtömeget eredményezett (44,86 g).
KULCSSZAVAK
tritikálé, baromfitrágya, föld feletti biomassza, terméselemek
ABSZTRAKT
Recently, triticale has been given a prominent role among cereal grains in sustainable land use, the advantage of which lies in the fact that it produces high yields even on poorer quality soils and under extreme weather conditions. It was created by crossing wheat and rye, and is considered an intermediate type hybrid of these two grains (Bocz, 1992).
Our experiment was set up on 10 hectares at the Nyíregyháza University Farm in the 2024/2025 growing year. Half of the area (5 ha) was treated with poultry manure, which is a by-product of one of Europe’s largest poultry farming companies, Baromfi Coop Kft. The material for the experiment was GK Maros triticale. In the poultry manure (BT) treated and controlled plot, plant samples were collected in 5 replicates in a 1 m2 area. After drying, the plant samples were processed in the Plant Production Laboratory of the University of Nyíregyháza.
Based on the results obtained, it can be stated that the above-ground biomass mass of the plant samples of the control plot, measured in the average of the 5 repetitions, did not reach 800 grams. In contrast, the average of the plant samples treated with poultry manure produced nearly 1300 grams of above-ground biomass mass. Using an independent sample t-test, we determined that the difference between the means of the two samples was significant (p=0.02) at a significance level of 5%. The poultry manure treatment also had a significant effect on the yield components. The number of ears harvested in the control plot was 283.6 pcs in the average of 5 repetitions, while in the poultry manure-treated plot it was almost twice as much, 555.8 pcs. The grain weight measurement during ear threshing – in the poultry manure-treated plot – exceeded the average results of the control plot (314.7 g) based on the average results of 5 repetitions. The results of the two-sample t-tests resulted in significant differences in the number of ears and grain weight (number of ears: p=0.03; grain weight: p=0.02), which also statistically confirms that the difference between the means occurred due to the treatment. Although we did not observe a large difference in the thousand-seed weight, the manure treatment resulted in a higher thousand-seed weight (44.86 g) in the triticale seeds treated with poultry manure.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Antal J.: 2005. Növénytermesztéstan I., A növénytermesztés alapjai, Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 238-243.
Bocz E.: 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 292-296.
J. Csabai, K. Irinyiné Oláh, V. Gonda, É. Márta-Kergyik, Z. Cziáky, M. Tarek, H. Aka Sağliker, A. Klimiene. A. Petrus, O. Mészáros: 2020. Relation-analysis. between the yield. capsaicin content. using different nutrient supplementation methods at cultivation various chili peppers. Nutriment-farming researches at the University of Nyíregyháza. EFOP-3.6.2.-16-2017-00001"Complex rural economic development and sustainability research. development of the service network in the Carpathian basin, Conference Book. Nyíregyháza. Hungary. March 12. 2020. 7-15
Fodor L.: 2015. Környezetjog. Debrecen.181-307.
K. Irinyiné Oláh, D. Lipcsei, B. Ragány, H. Aka Sağliker, Z. Cziáky, Sz. Vigh, M. Tarek, J. Csabai: 2019. Szerves trágyaszerek és talajjavító anyagokhatása a chili paprika növekedés-dinamikájára. "Komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása. szolgáltatási hálózatának kidolgozásaa Kárpát-medencében"EFOP-3.6.2.-16-2017-00001 azonosító számú projekt Tápanyagutánpótlás a fenntartható homoki gazdálkodásban szakmai konferencia. 2019. március 27. pp 1-6.
Kosztyuné Krajnyák E. - Szabó B. - Csabai J. - Tóth Cs. - Irinyiné Oláh K. - Vágvölgyi S. - Pepó P.: 2023. A szöszösbükköny (Vicia Villosa Roth.) és a tritikálé (X Triticosecale Wittmack) jelentősége a fenntartható biológiai talajvédelemben a Nyírségben. Debreceni Akta, Debrecen.
E. Kosztyuné Krajnyák: 2023. Szöszös bükköny (Vicia villosa Roth.) jelentősége a fenntartható homoki gazdálkodásban (The importance of the hairy vetch (Vicia villosa Roth) in sustainable sand management) Thesis. University of Debrecen
Langó B. - Tömösközi S. - Ács P. - Bóna L.: 2014. Triticale: results of nutritional features analysis. In: Növénynemesítés a megújuló mezőgazdaságban. XX. Növénynemesítési Tudományos Nap. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, Budapest. 279-283.
Makszim Gy. N. T.: 2019. Statisztika II. Nyíregyháza, Magyarország : Nyíregyházi Egyetem, 131 p.
Makszim Gy. N. T. - Soós A.: 2025. Land Sharing and Land Sparing in Agriculture - Can We Change Our Attitudes? Eurochoices 24 : 1 pp. 43-49. , 7 p.
https://doi.org/10.1111/1746-692X.12459
Nagy, J. - Nagy, O.: 2018. Fenntartható agrárgazdálkodás a klímaváltozás tükrében. Magyar Tudomány. 179.9: 1327-1335.
https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.9.6
Radics L.: 1994. Szántóföldi növénytermesztéstan, Budapest.
Sipos, T. - Halász E.: 2008. A Tritikálé termésdepressziója alacsony vízkapacitású talajon. In. Iszályné Dr. Tóth J: A klímaváltozás és a növénynemesítés. 105-107. ISBN 978-963-9732-80-3
Sipos T. - Radics L. 2022. A tritikálé termesztése. Szaktudás Kiadó, Budapest.
Soós A. - Makszim Gy. N. T.: 2024. Károsodott környezeti elemek, kihívás előtt álló mezőgazdaság - mielőbbi megoldás a paradigmaváltás. Mezőgazdasági Technika 65 : 1 pp. 2-7. , 6 p.
Vágvölgyi S. - Szabó B. - Kosztyuné K. E.: 2018. A pillangósvirágú takarmánynövények jelentősége a savanyú homoktalajok fenntartható hasznosításában. In: Nagy J.: Hangsúlyok a térfejlesztésben. 399-409.
Internet 1: http://bio-fer.hu/bio-fer-natur/
Internet 2: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Nyiregyhaza/…