A TERMÉSHÉJ MIKROANATÓMIAI SZERKEZETÉNEK ÉS A FITOMELÁN RÉTEG VASTAGSÁGÁNAK SZEREPE A NAPRAFORGÓMOLY (HOMOEOSOMA NEBULELLUM) ELLENI REZISZTENCIÁBAN KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSOKNÁL
 |
Szerzők: Cím: A TERMÉSHÉJ MIKROANATÓMIAI SZERKEZETÉNEK ÉS A FITOMELÁN RÉTEG VASTAGSÁGÁNAK SZEREPE A NAPRAFORGÓMOLY (HOMOEOSOMA NEBULELLUM) ELLENI REZISZTENCIÁBAN KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSOKNÁL DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.2.29 Megjelent: 2026 |
ÖSSZEFOGLALÁS
A napraforgó (Helianthus annuus L.) hazánk legfontosabb olajnövénye, melynek termesztését számos biotikus tényező veszélyezteti. Vizsgálatunkban a napraforgómoly (Homoeosoma nebulellum Denis & Schiffermüller) kártételét és a kaszatok terméshéjának mikroanatómiai sajátosságait vizsgáltuk három eltérő genotípusnál: a hagyományos étkezési 'Kisvárdai' fajtánál, a modern étkezési 'Jaguár' hibridnél, valamint az olajipari 'NK Neoma' hibridnél. A 2023-as vegetációs időszakban végzett feromoncsapdás rajzásdinamikai megfigyelések alapján a kártevő harmadik nemzedéke mutatott kiugró gradációt augusztus végén. A kártételi felmérések szerint a 'Kisvárdai' fajta bizonyult a leginkább fogékonynak, míg a 'Neoma' hibrid gyakorlatilag teljes rezisztenciát mutatott (1% tányérkárosodás, 0% magkárosodás). A szövettani vizsgálatok (toluidinkékkel festett és festetlen keresztmetszetek) igazolták, hogy a mechanikai védelemért felelős szklerenchimatikus réteg (121,75 μm) és a kutikula (7,13 μm) a 'Jaguár' hibridnél a legvastagabb, azonban ez önmagában nem nyújtott teljes védelmet. A rezisztencia elsődleges kulcstényezője a fitomelán réteg folytonossága és vastagsága: a 'Neoma' hibrid kiemelkedő, 11,64 μm-es összefüggő fitomelán réteggel rendelkezik, míg a 'Kisvárdai' fajtánál ez a réteg nem összefüggő, elenyésző vastagságú (1,55 μm) és hézagos. Eredményeink rávilágítanak, hogy ugyan a fitomelán rétegnek meghatározó szerepe van a rágó kártevők elleni védekezésben, azonban a kaszat védelmi rendszerét több, egymással kölcsönhatásban álló szövettani elem együttesen határozza meg. A mechanikai védelmet biztosító szklerenchima, a külső kutikula és a belső fitomelánréteg eltérő kombinációja fajtaspecifikus rezisztenciamintázatokat eredményezhet.
KULCSSZAVAK
Helianthus annuus, Homoeosoma nebulellum, fitomelán, mikroanatomia, mechanikai rezisztencia, szklerenchima
IRODALOM
Ábrahám R., Érsek T., Kuroli G., Németh L., Reisinger P.: 2011. Növényvédelem. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 138-143. p.
Assenbrenner E., Scheidler J.: 2019. A növénytermesztés gyakorlata. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 276-299. p.
Bagi F., Bodnár K.: 2011. Növényvédelmi ismeretek. Bába Kiadó, Szeged, 113-116. p.
Barykina, R. P.: 2004. Guide on Botanical Microtechnique: Basic and Methods. Moscow State University, Moscow, 312 p.
Berzelius, J. J.: 1840. Lehrbuch der Chemie. Vol. 9, Arnoldische Buchhandlung, Dresden und Leipzig.
Bocz E.: 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Borovansky, J.: 2011.History of melanosome research. In: Borovanský, J., Riley, P. A. (eds.): Melanins and Melanosomes: Biosynthesis, Biogenesis, Physiological and Pathological Functions. Wiley-VCH Verlag GmbH, 1–19. p. https://doi.org/10.1002/9783527636150.ch1
Ceccarelli, S., Grando, S., Van Leur, J. A. G.: 1987. Genetic diversity in barley landraces from Syria and Jordan. Euphytica, 36: 389–405. p. https://doi.org/10.1007/BF00041482
Choo, T. M., Vigier, B., Savard, M. E., Blackwell, B., Martin, R., Wang, J.: 2015. Black barley as a means of mitigating deoxynivalenol contamination. Crop Science, 55: 1096–1103. p. https://doi.org/10.2135/cropsci2014.05.0405
Frank J.: 1999. A napraforgó biológiája, termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Frank J., Szendrő P.: 2012. Versenyképes napraforgó termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 354 p.
Gergely L.: 2012. Napraforgó rezisztencia-vizsgálatok. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), Budapest.
Glass, K., Ito, S., Wilby, P. R.: 2012. Direct chemical evidence for undegraded eumelanin pigment from the Jurassic period. Proceedings of the National Academy of Sciences, 109 (26): 10218–10223. p. https://doi.org/10.1073/pnas.1118448109
Griebel, C.: 1913. Über das Vorkommen von Phytomelan im Wurzelstock von Inula Helenium L. Zeitschrift für Untersuchung der Nahrungs- und Genussmittel, 25: 215-220. p. https://doi.org/10.1007/BF02025177
Hanausek, T. F.: 1907. Neue Mitteilungen über die sogenannte Kohleschicht der Kompositen. Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft, 25: 112-118. p.
Heiser, C. B.: 1955. The origin and development of the cultivated sunflower. The American Biology Teacher, 17 (5): 161-167. p. https://doi.org/10.2307/4438706
Horváth Z., Békési P., Virányi F.: 2005. A napraforgó védelme. In: Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 307-328. p.
Jana, B. K., Mukherjee, S. K.: 2014. Notes on the distribution of phytomelanin layer in higher plants – a short communication. Journal of Pharmaceutical Biology, 4 (3): 131-132. p.
Jermy T., Balázs K.: 1993. A növényvédelmi állattan kézikönyve 4/B. Akadémiai Kiadó, Budapest, 474-478. p.
Kurnik E.: 1969. A napraforgó. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Lenti I.: 2004. Gyakorlati növényvédelem. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza.
Özdemir, C., Keleş, S.: 2018. Chemical and anatomical properties of the phytomelanin layer in Asteraceae. Botanical Studies, 59: 12-18. p.
Stummer I.: 2024. Gabona és ipari növények. Őstermelő - Gazdálkodók Lapja, 28 (8): 14-18. p.
Szarukán I., Horváth Z., Tóth M., Szőcs G., Ujváry I. (1996): A napraforgómoly (Homoeosoma nebulellum Den. et Schiff.) kártétele és az ellene való védekezés lehetőségei. Növényvédelem, 32 (8): 385-392. p.
Vigh Sz., Cziáky Z., Sinka L. T., Pribac C., Moş L., Turcuş V., Reményik J., Máthé E.: 2017. Comparative chemomapping of phytoconstituents from different extracts of globe artichoke – Cynara scolymus L. Studia Universitatis Babeș-Bolyai Chemia 62 (2), 125–143. p. https://doi.org/10.24193/subbchem.2017.2.10