KUKORICAHIBRIDEK POLLENSZÓRÁSÁNAK ÉS TERMÉSKÖTŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA
|
Szerzők: Cím: KUKORICAHIBRIDEK POLLENSZÓRÁSÁNAK ÉS TERMÉSKÖTŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.2.16 Megjelent: 2026 |
ÖSSZEFOGLALÁS
Kísérleteinket 2024-ben Nagyhalászban, az Agro-Halász Kft. területén végeztük el, vályogtalajon, centeres öntözéses körülmények között. Vizsgálatunk célja a P9967, P9042 és P9975 kukorica hibrideknél a pollenszórás folyamatának megfigyelése és elemzése a hibrid előállító táblák apa soraiban, valamint a terméskötődés arányának meghatározása a hibrid előállító táblák női soraiban.
A pollenszórás időtartamára, intenzitására irányuló vizsgálatok megmutatták, hogy a hímszülők között jelentős különbségek vannak a virágzás kezdete és hossza tekintetében, ami befolyásolhatja a női sorok termékenyülését. A P9967 esetében egyenletes, 7 napos pollenszórás volt megfigyelhető, míg a P9975 gyors és rövid, a P9042 pedig hosszabb, de elnyújtott virágzást mutatott.
A terméskötődés arányát és a hiányos csőkitelítődés gyakoriságát elemezve a P9967 hibrid mutatta a legjobb eredményeket, ahol a csövek több mint 90%-a teljesen megtermékenyült. Ezzel szemben a P9975 és a P9042 esetében jóval magasabb arányban fordultak elő hiányos, csúcshiányos vagy torz csövek, amelyeket a nem megfelelő pollenellátottság, környezeti stresszhatások, illetve elcsúszott virágzási idő okozhatott. Összefoglalva elmondható, hogy a hibridkukorica előállítás sikerességét jelentősen befolyásolja a vetéstechnológia precizitása, a szülővonalak fenológiai összehangolása és a termékenyülést biztosító kedvező környezeti feltételek megteremtése.
KULCSSZAVAK
hibridkukorica, pollenszórás, terméskötődés
IRODALOM
Assenbrenner E. – Scheidler J. (2022): A növénytermesztés gyakorlata. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Birkás M. (2017): Talajművelési ABC. Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.
Bocz E. (1996): Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Csabai J., Cziáky Z., Tarek M., Vígh Sz., Aka Sagliker H., Klimiene A., Hörcsik Zs., Irinyiné Oláh K., (2021): Investigation of the quality properties of chili peppers under different climatic conditions and cultivation technology In: Bülent, yaniktepe the international conference on engineering, natural and applied science : proceedings book : icenas’21 Osmaniye, Törökország : Osmaniye Korkut Ata University (2021) 344 p. pp. 337-344. , 8 p.
Csabai J., Braun B., Hörcsik Zs. T., Kolesznyk A., Irinyiné Oláh K. (2022): Alternatív trágyaszerek és szerkezetjavító anyagok hatása, a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira. In: Bujdosó, Zoltán (szerk.) XVIII. Nemzetközi Tudományos Napok [18th International Scientific Days]: A „Zöld Megállapodás” – Kihívások és lehetőségek. Gyöngyös, Magyarország : Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campus. pp. 122-128. , 7 p.
K. Irinyiné Oláh, D. Lipcsei, B. Ragány, H. Aka Sağliker, Z. Cziáky, Sz. Vigh, M. Tarek, J. Csabai: (2019): Szerves trágyaszerek és talajjavító anyagokhatása a chili paprika növekedés-dinamikájára. „Komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása. szolgáltatási hálózatának kidolgozásaa Kárpát-medencében”EFOP-3.6.2.-16-2017-00001 azonosító számú projekt Tápanyagutánpótlás a fenntartható homoki gazdálkodásban szakmai konferencia. 2019. március 27. pp 1-6.
Makszim Györgyné Nagy, T. (2021). A területfejlesztés aktuális kérdései Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In C. Tóth (Ed.), Őshonos- és tájfajták – ökotermékek – egészséges táplálkozás – vidékfejlesztés: Minőségi élelmiszerek – egészséges környezet – fenntartható vidéki gazdálkodás. Az agrártudományok és a vidékfejlesztés kihívásai a XXI. században (pp. 327–334). Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet.
Marton L. Cs. – Szundy T. (2009): Vetőmag előállítás a kukoricában. Agrofórum Extra, 15-22.
Modi A.T. - Asanzi N.M. (2008): "Seed performance of maize in response to phosphorus application and growth temperature is related to phytate-phosphorus occurrence." Crop Science, 286-294.
https://doi.org/10.2135/cropsci2007.06.0367
Pál I. (1975): A hőmérséklet-változás hatása a kukorica táplálóion- és vízfelvételének napi ritmusára. Agrártudományi Egyetem, Gödöllő.
Pepó P. – Sárvári M. (2009): Gabonanövények termesztése. Tankönyv. Budapest
Soós, A., & Nagy T. M. (2024). Károsodott környezeti elemek, kihívás előtt álló mezőgazdaság – mielőbbi megoldás a paradigmaváltás. Mezőgazdasági Technika, 65(1), 2–7.
Széll B. – Pasek, B. (1995). A kukorica vetőmagtermesztésének technológiája. In: Kukoricatermesztés. Szerk.: Bocz, E. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

