A ZÖLDMETSZÉS HATÁSA MEGGYFAJTÁK TERMŐRÉSZ KÉPZÉSÉRE

Szerzők:  IRINYINÉ OLÁH KATALIN – CSABAI JUDIT – KOSZTYUNÉ KRAJNYÁK EDIT – SZABÓ BÉLA – KOVÁCS DÁVID Cím: A ZÖLDMETSZÉS HATÁSA MEGGYFAJTÁK TERMŐRÉSZ KÉPZÉSÉRE DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.1.11 Megjelent: 2025. december Letöltés

ÖSSZEFOGLALÁS 

A gyümölcstermő növények termőegyensúlyának fenntartása a fajok és fajták növekedési és termésképzési sajátosságaihoz igazodó, szakszerűen elvégzett fás- és zöldmetszéssel valósítható meg. 2022-ben Baktalórántházán (Magyarországon) beállított kísérletünkben három meggyfajta (Éva, Kántorjánosi 3, Petri) termésképzési tulajdonságait vizsgáltuk, illetve a betakarítás utáni zöldmetszés hatását értékeltük a fajták termőrész (rövid, középhosszú és hosszú termőrészek) képzésére. A vizsgált fajták közül a Kántorjánosi 3-nál a középhosszú és hosszú termőrész előfordulás jellemző, kisebb arányban jelennek meg a rövid termőrészek A zöldmetszés hatására a középhosszú és hosszú termőrészek aránya csökkent, a rövid termőrészek (termőnyárs) aránya nőtt. A Kántorjánosi 3 fajtára a termőrészek összszámát tekintve is jó hatást gyakorolt a zöldmetszés (37 %-kal több termőrész). A Petri és az Éva fajtánál a rövid termőrészek dominálnak. A Petri esetében a zöldmetszés következtében minden vizsgált termőrész mennyisége csökkent. Ennél a meggyfajtánál összeségében 24%-kal kevesebb termőrészt tapasztaltunk a zöldmetszében részesített egyedeken. A Éva meggyfajtánál a zöldmetszés hatására felére csökkent - az amúgy is kis számban előforduló - hosszú termőrészek száma, összesítve pedig 6%-kal csökkent a termőrészek mennyisége. Eredményeink alapján a középhosszú és hosszú termőrészeket fejlesztő meggyfajták esetében javasolt elvégezni a szüret utáni zöldmetszést, mert az jó hatást gyakorol a rövid, koronát nem sűrítő termőrészek kialakulására és csökkenti az ostorosodást okozó középhosszú és hosszú termőrészek megjelenését.

KULCSSZAVAK

meggy (Prunus cerasus L.), fajta, zöldmetszés, termőrész 

ABSZTRAKT

Maintaining the fruit balance of fruit-bearing plants can be achieved by professionally performed tree and green pruning that is adapted to the growth and fruit formation characteristics of the species and varieties. In our experiment set up in Baktalórántháza (Hungary) in 2022, we examined the fruit formation properties of three sour cherry tree varieties (Éva, Kántorjánosi 3, Petri), and we evaluated the effect of post-harvest green pruning on the formation of the fruiting parts (short, medium-length and long fruiting parts) of the varieties. Among the varieties examined, the occurrence of medium-length and long fruiting parts is typical for Kántorjánosi 3, with a smaller proportion of short fruiting parts. As a result of green pruning, the proportion of medium-length and long fruiting parts decreased, and the proportion of short fruiting parts (fruiting skewers) increased. Green pruning also had a positive effect on the total number of fruiting parts of the Kántorjánosi 3 variety (37% more fruiting parts). Short fruiting parts dominate in the Petri and Éva varieties. In the case of Petri, green pruning reduced the amount of all fruiting parts examined. In this sour cherry variety, we experienced a total of 24% fewer fruiting parts on the individuals that underwent green pruning. In the case of the Éva sour cherry variety, green pruning halved the number of long fruiting parts - which were already small in number - and reduced the total amount of fruiting parts by 6%. Based on our results, post-harvest green pruning is recommended for sour cherry varieties that develop medium-length and long fruiting parts, because it has a positive effect on the formation of short fruiting parts that do not thicken the crown and reduces the appearance of medium-length and long fruiting parts that cause whipping.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Brunner, T.: 1991. A cseresznye és a meggy metszése, koronaalakítása. Mezőgazdasági Kiadó Kft. Budapest, pp. 63.
 
Czáka, S. - Valló, L.: 2024. A metszés ábécéje. INFORM Kiadó. Budapest
 
G. Tóth, M.: 2001. Csonthéjasok. Meggy. [In: G. Tóth, M. (szerk.). Gyümölcsészet] Mezőgazda Kiadó. Budapest. pp. 268-289.
 
Gerhard, T.: 1996. Gyümölcsfák metszése. Ciceró Könyvstúdió Kft
 
Gonda, I.: 2008. A meggy művelési rendszere, koronaformái és a fák metszése. [In: Nyéki, J. et al. (szerk.). Meggyültetvények létesítése és termesztéstechnológiája. ] Debreceni Egyetem AMTC KFI. pp. 29-33.
 
Gonda, I.: 2010. Csonthéjas gyümölcsfák metszése. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet. Debrecen. p. 242.
 
Gonda, I.: 2016. Metszési eljárások. [In: Nyéki, J. - Szabó, T. - Soltész, M. (szerk.). Meggy.] ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. MKSZ Nonprofit Kft. Újfehértó. NAIK GYKI Újfehértói Kutató Állomása. Nyíregyháza. pp. 171-191.
 
Gonda, I. - Vaszily, B.: 2014. A gyümölcstermesztés fitotechnikai műveletei. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Kertészettudományi Intézet
 
Mohácsy, M. - Maliga, P. - Gyúró, F.: 1968. A gyümölcsfák metszésének kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 216-220.
 
Pór, J. - Fabula, Z.: 1982. Cseresznye és meggy. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
 
Sipos, B.: 2009. Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó. Bugapest. 138 p.
 
Soltész, M.: 2004. Meggy. [In: Papp, J. (szerk.). A gyümölcsök termesztése 2.] Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 296-321.
 
T., Szabó - J., Nyéki - M., Soltész - P., Hilsendegen: 2008. Sortenwahl in Ungarn und Deuschland. [In: J., Nyéki - M., Soltész - T., Szabó - P., Hilsendegen - G., Hensel (szerk.). Sauerkirschenanbau.] Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
 
Szabó, T.: 2014. Északkelet-magyarországi meggytájfajtáink. [In: Soltész, M. (szerk.). Magyar gyümölcsfajták.] Mezőgazda Kiadó. Budapest