EGY VETÉSFORGÓ TARTAMKÍSÉRLET EREDMÉNYEI A NYÍRSÉGBEN
 |
Szerzők: Cím: EGY VETÉSFORGÓ TARTAMKÍSÉRLET EREDMÉNYEI A NYÍRSÉGBEN DOI: https://doi.org/10.71066/FTTMK.1.08 Megjelent: 2025. december
|
ÖSSZEFOGLALÁS
A Nyírség felszínének alakításában a folyók és a szél egyaránt szerepet játszott. A folyók vastag üledéket raktak le, majd a szél homokot halmozott fel. A nagyrészt homokból, helyenként löszből álló felszínen futóhomok és humuszos homoktalajok képződtek. A homoktalajnak kicsi az agyag- és szervesanyag-tartalma, rossz a szerkezetmegtartó képessége, kevés a hasznosítható vízkészlete, kicsi a természetes tápanyagkészlete, alapvetően alacsony a termékenysége. A homoktalaj termékenységét növelhetjük a talaj szervesanyag-tartalmának emelésével. Publikációnkban vizsgáltuk, hogy a különböző trágyázási módú Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben hogyan alakult a talaj humusztartalma, valamint a rozs- és burgonyatermés. Az 1929-ben létrehozott kísérlet célja a homoktalaj termékenységének növelése. A tápanyag utánpótlása szerves trágyázással (szalma-, istálló- és zöldtrágyázás) és NPK műtrágyázással történt.
A nyírségi homoktalajon létrehozott Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben emelkedett a talaj humusztartalma és növekedett a burgonya- és a rozstermés. A talaj humusztartalmát növelte a tápanyag, a kijuttatott szerves trágya és növekedett a gyakoribb rozstermesztés következtében is. A legnagyobb humusztartalom-növekedést az erjesztett szalmatrágya és NPK műtrágya kombinációjával értük el, de jelentős humusznövelő volt az NPK műtrágyával együtt alkalmazott istállótrágya is. A burgonyatermést a szalma-, istálló- és zöldtrágyázás egyaránt növelte a kontrollhoz képest. A rozstermést a talaj pihentetése kedvezően befolyásolta. A burgonya- és rozstermést az istállótrágya jobban növelte, mint a szalmatrágya, vagy a zöldtrágya. A talaj humusztartalmának növelésével javítottuk a talaj tápanyag- és vízszolgáltató-képességét, melyek eredményeképpen nemcsak fenn tudtuk tartani a talaj termékenységét hosszú időn keresztül, hanem növeltük is.
KULCSSZAVAK
homoktalaj, szerves trágyázás, burgonya, rozs
ABSZTRAKT
Sandy soil has a low clay and organic matter content, and fundamentally low fertility. The fertility of sandy soil can be increased by increasing the organic matter content of the soil. In our publication, we examined how the humus content of the soil, as well as the rye and potato yields, developed in the Westsik’s crop rotation experiment. The supply of nutrients was done with organic fertilization (straw, farmyard and green manure) and NPK fertilization.
In the Westsik-type crop rotation experiment on the sandy soil of Nyírség, the humus content of the soil increased and the potato and rye yield increased too. The humus content of the soil was increased by nutrients, the applied organic fertilizer and also increased due to more frequent rye cultivation. The greatest increase in humus content was achieved with the combination of fermented straw manure and NPK fertilizer. Straw manure, farmyard manure and green manure increased the potato yield compared to the control. The rye yield was also favorably influenced periodical use of fallow. The potato and rye yield was increased more by farmyard manure than by straw manure or green manure. By increasing the humus content of the soil, we improved the soil's nutrient and water supply capacity, as a result of which we were able to not only maintain the soil's fertility over a long period of time, but also increase it.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Ángyán J. - Menyhért Z.: 2004. Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Balemi, T.: 2012. Effect of integrated use of cattle manure and inorganic fertilizers on tuber yield of potato in Ethiopia. Journal of Soil Science and Plant Nutrition, 12 (2), pp. 253 261.
https://doi.org/10.4067/S0718-95162012000200005
Bozhinova, R. - Hristeva, T.: 2021. Soil fertility in response to long-term reutilization under the tobacco monoculture system on Rendzic Leptosol in Bulgaria. Polish Journal of Soil Science Vol. LIV/1. pp. 59 69.
https://doi.org/10.17951/pjss.2021.54.1.59-69
Gollner, M.J. - Wagentristl, H. - Liebhard, P. - Friedel, J.K.: 2011. Yield and arbuscular mycorrhiza of winter rye in a 40-year fertilisation trial. Agron. Sustain. Dev. 31. pp. 373 378.
https://doi.org/10.1051/agro/2010032
Helmeczi, B.: 1991. Mezőgazdasági mikrobiológia. Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani és Mikrobiológiai Tanszék, Debrecen.
Jhangiryan, T. - Hunanyan, S. - Markosyan, A. - Yeritsyan, S. - Eloyan, A. - Barseghyan, M. - Gasparyan, G.: 2024. Assessing the effect of joint application of mineral fertilisers and biohumus on potato yield quality indicators. Functional Food Science 4(12) pp. 508 522.
https://doi.org/10.31989/ffs.v4i12.1528
Kismányoki T.: 2005. Vetésforgó, vetésváltás. [In: Antal J. (szerk.) Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék.] Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 26 42.
Kosolapova, A. - Yamaltdinova, V. - Mitrofanova, E. - Fomin, D. - Teterlev, I.: 2016. Yields of field crops and Sod-podzolic soil fertility of West Ural depending on fertilizer system. Bulgarian Journal of Agricultural Science, 22 (No 3), pp. 381 385.
Loch, J. - Kiss, Sz.: 2014. Agrokémia. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Loide, V.: 2019. The results of an NPK-fertilisation trial of long-term crop rotation on carbonate rich soil in Estonia. Acta Agriculturae Scandinavica, Section B - Soil & Plant Science Vol. 69, No. 7, pp.596 605.
https://doi.org/10.1080/09064710.2019.1628292
Magdoff, F. - Weil, R.R.: 2004. Soil organic matter management strategies. [In: Magdoff, F. - Weil, R.R. (eds.) Soil organic matter in sustainable agriculture] CRC Press, Boca Raton, FL, USA. pp. 45 65.
https://doi.org/10.1201/9780203496374.ch2
Msaddak, A. - Mars, M. - Quinones, M.A. - Lucas, M.M. - Pueyo, J.J.: 2023. Lupin, a unique legume that is nodulated by multiple microsymbionts: the role of horizontal gene transfer. International Journal of Molecular Sciences 24, 6496. pp. 1 18.
https://doi.org/10.3390/ijms24076496
Semenov, M.V. - Krasnov, G.S. - Semenov, V.M. - Ksenofontova, N. - Zinyakova, N.B. - Bruggen, A.H.C.: 2021. Does farmyard manure introduce surviving microbes into soil or activate soil-borne microbiota? Journal of Environmental Management 294, 113018. pp. 1 11.
https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2021.113018
Stefanovits P. Filep Gy. Füleky Gy.: 1999. Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Sulas, L. - Canu, S. - Ledda, L. - Carroni, A.M. - Salis, M.: 2016. Scientia Agricola v. 73., n. 4. pp. 338 346.
https://doi.org/10.1590/0103-9016-2015-0299
Várallyay Gy.: 2002. Homoktalajok vízgazdálkodásának korlátai. [In: Láng I., Lazányi J., Németh T. (szerk.) Tartamkísérletek, tájtermesztés, vidékfejlesztés] Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen. pp. 83 90.
Westsik V.: 1951. Homoki vetésforgókkal végzett kísérletek eredményei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Zhang, N. - Bai, L. - Wei, X. - Li, T. - Tang, Y. - Wen, J. - Peng, Z. - Zhang, Y - Wang, Y. - Zeng, X. - Su, S.: 2025. Effects of organic material on carbon cycling and soil fertility in paddy soil. Journal of Environmental Management 379. 124898. pp. 1 8.
https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2025.124898