GABONASZÁRÍTÓK KALORIKUS VIZSGÁLATA ÉS A HŐVESZTESÉGEK MEGHATÁROZÁSA

Szerzők:  ANTAL TAMÁS – KOVÁCS ZOLTÁN Cím: GABONASZÁRÍTÓK KALORIKUS VIZSGÁLATA ÉS A HŐVESZTESÉGEK MEGHATÁROZÁSA DOI:  https://doi.org/10.71066/FTTMK.1.03 Megjelent: 2025. december Letöltés

ÖSSZEFOGLALÁS 

A jelenleg üzemelő kb. 35-40 éves szárítók többségét még megéri és fel lehet újítani, mely során 
a szakemberek elvégzik a hővisszanyerő rendszer, a légcsatornák, a szigetelés, a szárítóvezérlő 
szekrény kiépítését, és a porleválasztó elhelyezésével a rendszer a környezetvédelmi 
követelményeknek is megfelel. A jelen tanulmányban az 1980-as években épült Bábolna 1-15 
típusú keresztirányú légátvezetéses, csörgedeztető rendszerű aknás terményszárító felújításának 
energetikai célú eredményét ismertetjük, mely során a szárítólevegőt újrahasznosítja. Ezt az 
értéket a szárítóberendezés hőtechnikai ellenőrző vizsgálat elvégzésével igazoltuk. A 
terményszárító felületi hőveszteségét a szárításra felhasznált földgázfogyasztás és a Mollier-féle 
h-x diagram alapján számolt fajlagos hőfelhasználás különbségéből határoztuk meg. 

KULCSSZAVAK

gabonaszárító, földgázfogyasztás, Mollier h-x diagram, meleg-oldali hőveszteség

ABSZTRAKT

Most of the dryers currently in operation, which are around 35-40 years old, are still worthwhile and can be upgraded, with the installation of a heat recovery system, insulation of air ducts, building a dryer control cabinet and the installation of a dust collector to meet environmental requirements. In this study presents the energy efficiency results of the renovation of the Bábolna 1-15 type transverse air-conducted, shaft crop dryer built in the 1980s. This value was verified by performing a thermal verification test of the dryer. The surface heat loss of the crop dryer was determined from the difference between the natural gas consumption for drying and the specific heat consumption calculated from the Mollier h-x diagram.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Balla, J.: 2011. A szárítófejlesztési program tovább folytatódik az IKR Zrt.-nél. Agrárágazat, 2011, 12 (8), pp. 88-90.
 
Barótfi I.: 1993. Energia Felhasználói Kézikönyv. Környezet-Technika Szolgáltató Kft., Budapest, pp. 491-492.
 
Beke J.: 1997. A hőközlés hatásfoka. [In: Beke, J. (szerk.) Terményszárítás]. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, pp. 201-202.
 
Herdovics, M. - Csermely, J.: (2004). A szemestermény-szárítás helyzete, technológia fejlesztési lehetőségei. Agro Naplo, 2004, 9, pp. 86-88.
 
Jokiniemi T. - Kautto K. - Kokin E., Ahokas J.: 2011. Energy efficiency measurements in grain drying, Agronomy Research Biosystem Engineering, 2011, 1, pp 69-75.
 
Kacz, K. - Kocsis, S.: 2013. Szárítástechnológia alternatív megoldások a szemestermény-szárítók fűtésében. Agro Napló, 2013, 2, pp. 99-100.
 
Német, B.: 2014. Terményszárítás, szemestermény-szárítók. Agrárium7, 2014, 4, pp. 33-34.
 
Internet1: https://zcs.exprocad.com/en/ahh.html